Századok – 1991

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat tisztújító közgyűlése (1991. április 13.) (Rozsnyói Ágnes) V–VI/590

KRÓNIKA 595 radikalizmus jövőképe; Czine Mihály: A népi írók az új Magyarországról; Merétey Sándor: A Soli Deo Gloria c. előadásaik hangzottak el. Az ülés Balogh Sándor zárszavával ért véget. A Társulat a Történettudományi Intézettel és a Katolikus Püspöki Karral együtt rendezte 1988. június 21-22-én Szent István és kora c. tudományos ülésszakát. A nagyjelentőségű program három fő téma köré szerveződött. A magyar állam Szent István korában témakör elnökei Dankó László kalocsai érsek és Szűcs Jenő voltak Berend T. Iván megnyitója után Györffy György: Szent István állama; Székely György: A kortárs királyok és Szent István a változó világhatalmi elképzelések ütközéseiben; Szűcs Jenő: Szent István Intelmei; Kristó Gyula: Közigazgatás Szent István korában; Püspöki Nagy Péter: Szent István egyházszervezete; Makk Ferenc: A Szent István kori Magyarország és keleti szomszédai; Gerics József: A korai államelmélet érvé­nyesülése István korában; Váczy Péter: Első királyunk koronája és a Szent Korona; Kállay István: Fehérvár első címere; Gedai István: István pénzei és az állam gazda­sági élete; Vajay Szabolcs: Szent István Európája címmel tartották meg előadásaikat. A szellemi élet és társadalom Szent István korában téma elnöke Székely György volt. Itt Tóth Melinda: A művészet Szent István korában; Kovács Éva: István palást­ja; Nováki Gyula: Várépítészet Magyarországon a X-XI. században; Dobszay László: A középkori magyar liturgia; Bogyay Tamás: Szent István és Szent Adalbert prágai püspök; Pirigyi István: A bizánci szertartású kereszténység helyzete Magyarországon Szent István korában; Hervay Ferenc: Szent István kori magyarországi monostorok; Szilárdfy Zoltán: Szent István király ikonográfiája előadásai hangzottak el. A Szent István és az utókor c. témakör levezető elnöke Glatz Ferenc volt. Kra­lovánszky Alán: Szent István fehérvári eltemetésének, sírjának és kultuszának kér­! dése; Szántó Konrád: A Szent Jobb tisztelete a Középkorban; Vizkelety András: Példaképalkotás és argumentáció a középkori Szent István-prédikációkban; Klani-I czay Gábor: Szent István legendái a középkorban; Török József: Szent István tiszte­lete a középkori magyarországi liturgiában; Ladányi Sándor: István alakja a protes­táns egyházi kultúrában; Holl Béla: Szent István tiszteletének hagyománya egyházi énekeinkben; Lukácsy Sándor: Szent István barokk kori prédikációkban; Kardos Jó­zsef: A Szent István-i állameszme és a szentkorona-tan; Gergely Jenő: Az 1938-as Szent István-év előadásai után a sok hallgatót vonzó ülésszak Glatz Ferenc zársza­vával ért véget. Az ülésszak lezárása előtt Szakály Ferenc főtitkár felolvasta azt a más társada­lomtudományos társaságokkal közösen kiadott felhívást, amelyet eljuttattak a világ tár­sadalomtörténeti társulataihoz ráirányítva a figyelmet a romániai falurombolásokra 1989. március 20-án a Magyar Tanácsköztársaság 70. évfordulója alkalmából a Magyar Történelmi Társulat, az MTA Történettudományi Intézete,, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum valamint a Párttörténeti Intézet tudományos tanácskozást ren­dezett. Liptai Ervin elnöki megnyitóját Borsányi György: A magyar kommunista mozgalom Tanácsköztársaság képének alakulása; Szabó Ágnes: A magyar szociálde­mokrácia 1919-ről; Hajdú Tibor: A Tanácsköztársaság és a két világháború közötti magyar közvélemény; Milei György: Az 1918-19-es magyar kommunisták bolseviz­musának forrásai; Siklós András: 1919 a felszabadulás utáni marxista történetírásban; M. Szabó Miklós: Honvédelem és társadalom a Tanácsköztársaság idején; Szarka

Next

/
Thumbnails
Contents