Századok – 1991

Tanulmányok - Tüskés Gábor–Knapp Éva: Osztrák–magyar interetnikus kapcsolatok a barokk kori zarándoklatok tükrében V–VI/517

BAROKK KORI ZARÁNDOKLATOK, BÚCSÚJÁRÓ HELYEK 559 "»Probst: Die Wallfahrt IX-XIV, Riedl - Klier: Lied-Flugblatt drucke 168-172., Krauscher: 400 Jahre 161-164. "»Sörös Pongrác (szerk.): A pannonhalmi Szent-Benedek rend története. 5. (Budapest, 1902-1916.) 560., Ried] - Hier: Lied-Flugblattdrucke 24-25. Nr. IV-VI. niRiedl - Klier Lied-Flugblattdrucke 124-125., 62-64., vö. Tüskés Gábor - Knapp Éva: Fejezet a XVIII. századi vallási ponyvairodalom történetéből. Irodalomtörténeti Közlemények 89(1985) 4-5. 415-436. mA máriacelli zarándoklatok magyar vonatkozásainak akár közelítő teljességű bemutatását több tényező nehezíti. Az egyik akadály a máríceUi zarándoklatokra vonatkozó hatalmas mennyiségű barokk kori forrásanyag túlnyomó részének feltáratlansága. A kéziratos forrásanyag több különböző helyen, szétszórva található (így pl. História miraculorum Mariae-Cellensium ab anno 1150. ad annum 1725. EKK A. 19., Descriptio historica... (Maria Cellensium) EKK Ab. 219-220., Oblationes Sacrae... (Maria Cellensium) EKK Ab. 222. (1602-1730), Ab. 222. (1664-1680.). A kéziratos és nyomtatott forrósok felsorolását 1. Gugitz: Österreichs Bd. 4. 202-204.), és a Máriacellt gondozó St. Lambrecht-i apátság levéltárában lévő legfontosabb része rendezetlenség miatt csak körülményesen hozzáférhető. Tbvábbi nehézséget jelent, hogy a kéziratos források nem mindig különíthetők el élesen egymástól, a különböző forrástípusok gyakran egymásba mosódnak. Ehhez járul, hogy ugyanarról az eseményről nemegyszer több, közel egykorú feljegyzés áll rendelkezésre, s ezek nem mindig ugyanúgy adják vissza a történteket. Hasonlóképpen átfedések figyelhetők meg a nyomtatásban megjelent forrásanyagban. A vizsgált időszakot érintő kéziratos források között a 17. század elejétől kezdve többé-kevésbé folyamatosan egyaránt megtalálhatók a kegyhely történetét összefoglaló munkák (Christopherus Andreas Fischer: História Ecclesia Cellensis ad Beátám Virginem. Viennae ex officina TVp. Ludovici Bonnoberger in Bursa Agni. Anno MDCIV. (nyomtatásra előkészített kézirat?) Stiftsarchiv St. Lambrecht (=SL) ο. Sign., Ämilianus Hilbig: Peregrinus cellensis seu munera et vota ad cellam Magnae matris et virginis Mariae peregrini... anno 1650. SL o. Sign., Amilian Adalbert Eremiasch: Apparatus exegeticus ad conscribendam Históriám seu annales ecclesiae Miraculosa B. M. Virginis Cellensis in Styria ex chartophylacio Lambertino desumptas Anno 1713. (?), SL o. Sign.) az eseményeket folyamatos időrendben rögzítő, kalendáriumszerű feljegyzések (Ephemerides Cellenses ab Anno 1704. SL ο. Sign., Zeller Calender (nach 1773) SL Mariazell, o. Sign.), kompendiumszerű összeállítások (Marian Sterz: Dreibändiges Kompendium über die Geschichte von St. Lambrecht und Mariazell um 1820. SL o. Sign.), társulati könyvek (Prothocollum Mari an um S. S. Rosarii in Cellis Eiusdem Β. V. M. (1633-1782.) SL. o. Sign., Vita Mortis, seu liber vivorum, pro Moribundus Orantium, ut post mortem vivant, id est Albus Marianus, perpetui Rosary ere et us ac apertus la January 1726. SL ο. Sign., Album Almae Congregationis Β. V Mariae De Monte Carmelo Inceptum Anno 1694 In Cellis Marianis. SL. o. Sign.), mirákulumfeljegyzések (Andreas ScholhMiracula Cellensia. (1627.) SL. o. Sign., Inschriften der 36 (35) Wunderdarstellungen in Maria Zell 1626. SL Schachtel Mariazell, Mirakel, o. Sign.), valamint a precessziók évenkénti jegyzékei (Processiones ad Cellás Marianas de Anno 1692 et 1693. SL Lad. 38. L, Processiones ad Cellás Marianas de Anno 1712. SL Lad. 41. G., Processiones venerunt in Cella Marianas 1675. SL Lad. 41. G.). A legfontosabb nyomtatott forrást jelentő mirákulumos könyvek a 17. század második harmadától folyamatosan kísérik végig a kegyhely történetét (így pl. Urban Pikelius: Benedicta Virgo Cellensis. (Graz, 1645.), Gerardus Pettschacher: Benedicta Virgo Cellensis... Ab Anno 1666 usque ad Annum Christi 1678 factum. (Graeciy 1678.), uő.: Ferrere Fortsetzung und Beschreibung der Gnaden. (Graeciy 1690.), Werlein: Neu-eröffneter (1713.), uő.: Neu-eröfEneter (1717.), uő.: Annoch offenstehender (1722), Cellerisch-Marianischer Gnaden-Schatz Des 1748 ten Jahr. (Steyr, 1749.), Cellerisch-Marianischer Gnaden-Schatz Des 1753. und 1754. Jahr. (SteyT, 1755.), B. Stemegger: Sechstes Jahr-Hundert der zu Mariam nach Zell in Steyermarck angefangenen Wallfahrt. (Steyr, 1758.) Innocentius Schelzinger: Seculum sextum mchoatae ad Cellas Marianas. (Styrae, 1772.)): felépítésük mintául szolgált más ausztriai búcsújáróhelyek mirákulumos könyveinek szerkezetéhez is (így pl. Oesterreichischer Myrrhen-Berg... Das ist: Anfang und Vortgang der weltberühmten Wallfahrt nach Maria Taferl in Unter-Oesterreich. (Crembs, 1748. 3.kiad.), Ursprung, Wunder und Gutthaten des weitberühmten Gnaden-Bilds der Schmerzen-Mutter Maria an der Luggau im Lessach. (München, 1760.), Zweyfacher Gnaden-Fluss. (Graetz, 1709.), Melchior Michelitsch: Marianischer Gnaden-Schall des Wunderthätigen Gnaden-Bilds Maria-Hülf, welches zu Graetz. 2. Bde (Gratz, 1737, 1739.), Ursprüngliche Beschreibung Der Uralten Gnaden Bildnuss Maria-TtosL (Graetz, 1740.), Joseph Wenceslav Stöger: Das grösste Wunder-Werck Bey dem Gnaden-Ort Maria-DOSL (Graetz, 1749.) Florilegium Pöllense. (Gratz, 1766.), Beständig fliessender Gnadenbrunnen... Maria Bründl... in dem zwischen Crembs und Stein. (Crems 1775.)). Αζ első tudományos kísérlet a hatalmas mennyiségű forrásanyag áttekintésére P. Othmar Wonisch