Századok – 1991
Tanulmányok - Kalmár János: A Bánság berendezése az Einrichtungswerk alapján V–VI/489 - FÜGGELÉK. A Pozsonyi rendi bizottság tervezete. Az ún. „Magyar Einrichtungswerk” V–VI/500
504 A MAGYAR EINRICHTUNGSWERK 504 oly sokszor felfénylett Szentséges Felséged császári fegyverein Isten áldása, a felsorolt helységekben és alapítványokban a mindenható, segítő Istennek az előbbiek miatt nyújtandó hálát kell újra éleszteni és felvirágoztatni. És semmiképpen nem kételkedünk abban, hogy Szentséges Felséged a felsorolt összes vallási pontokat legkegyesebben elfogadja. Ezekhez járulnának következésképpen, a fent említett gyűlés rendje szerint, a politikai ügyek, ezek közül is főként a politika általános igazgatását illető ügyek. lször A főméltóságú herceg nádor1 4 mellé rendeljenek a Hétszemélyes Táblánál1 5 a királyság főurai és hazai (ti. magyar) tanácsosai közül megbízható férfiakat, akik mind a kamarai és gazdasági, mind a politikai és katonai ügyekben jártasak és foglalatoskodnak, s akik Szentséges Felséged gráci titkos tanácsa mintájára a Magyar Titkos Tanácsot képviselik, amelynek munkáját nem akadályozza egyiknek vagy másiknak a távolléte, sőt a valamiképp akadályoztatott herceg nádornak a helyére az országbíró urat és az ő helyére a tárnokmester urat válasszák az 1518. évi 39. és az 1608. évi koronázás és a bécsi béke előtti 18. törvénycikkely értelmében; harmadszor legyenek azok az országban felmerülő összes gazdasági vagy katonai, továbbá akár politikai ügyek, ezeket Szentséges Felséged szolgálatára és az ország javának és hasznának előmozdítása érdekében felülvizsgálhassák, megtárgyalhassák. Továbbá Szentséges Felséged a felmerülő ügyek kezelésére és igazgatására méltóztassék egy bizonyos helyet, Pozsonyt vagy Budát kijelölni, ahol még valamiféle házat is ki kell szemelni, vagy fel kell építeni, amelyet az ország házának neveznének.16 Ebben őriznék az ország levéltárát és benne az ország kincstárnoka és más tisztviselők megfelelő székhellyel rendelkezhetnének.1 7 2odszor: Megvizsgálva a Magyar Udvari Kancellária súlyos és szinte mindennapos tévedéseit és kihágásait, melyek miatt a közjó és a köztörvényesség nem csekély késedelmet szenved, felettébb kívánatos lenne, hogy azt Szentséges Felséged más kancelláriáinak mintájára átszervezzék. A kiadmányokat is a királyság törvényei szerint készítsék, ezek díjait pedig az ország törvényeiben előírtakon felül ne szabják meg.1 8 És ha a kiváltságlevelek a méltóságos és nagytiszteletú esztergomi érsek urat, mint legfőbb kancellárt1 9 illetik meg, az ilyenfajta kiváltságleveleket ezután ne az említett Kancellária, hanem az érsek úr bocsássa ki a nála található kettős pecséttel. És mivel méltó a munkás az ő bérére, helyesnek kell tartani, hogy mind a kancellár úr, mind pedig alkancellárja és a tanácsnok, valamint a titkár urak és a pecsétőr bizonyos évi fizetésben részesüljenek. 3adszor: Ami a fent említett Titkos Magyar Tanács és a Magyarországon a jövőben eltartandó és állomásozó katonaság, továbbá a Királyi Tábla2 0 (ülnökei) és az udvari kancelláriai és más tisztviselők — legyenek azok a Szent Királyi Korona őrei — és mindkét nemzetbeli katonaság fizetését illeti, amennyiben jelenleg más eszköz nem merülne fel, kívánatos lenne a következő: méltóztatna Szentséges Felséged az 1681. évi 15. törvénycikkelyben egyértelműen deklarált harmincad felét,21 meghatározott sóvámot2 2 és az ország egyéb jövedelmeit, valamint más, az ország által kijelölendő és meghatározandó jövedelmeket ennek kiegészítésére átengedni. Egy kincstartó, akit az ország arra érdemesnek tart,2 3 köteles a királyságban beszedett adókkal és kiadásokkal elszámolni.
