Századok – 1991

Tanulmányok - Kalmár János: A Bánság berendezése az Einrichtungswerk alapján V–VI/489

496 KALMÁR JÁNO: itteni berendezkedésre tett ajánlásnál.6

4

Nem szólva arról, hogy kiállt a meglévő alkotmányos keretek elfogadása és fenntartása mellett is.6

5

így például a Magyar Kancellária újjászervezésére, nem pedig — miként a bánsági berendezkedés alkalmával történt — kikapcsolására törekedtek Kollonichék. Nehéz hát elképzelni, miért vette volna elő a 18. század második évtizedének vége táján a 17. század véginél sokkal kedvezőbb bel- és külpolitikai helyzetben lévő udvar éppen az ő tervezetüket, amikor eldöntötte, hogy a Bánságot nem csatolja vissza Magyarországhoz, annak területéből nem adományoz földbirtokokat, jobbágyok helyett szabad bérlőket telepít oda és a magyar kormányszékek, valamint rendi intézmények hatásköre alól teljesen kivonja e területet. A bíboros-érsek vezette albizottsági munkálat írásba foglalt javaslatai és a bánsági berendezkedés megvalósulása között észlelhető rokon vonások esetében tehát valószínűleg nem közvetlen hatásra kell gondolnunk Inkább olyan közös forrásokra , mint a 17. századi kameralisták udvari körökben közismertté vált tanításai, vagy — miként a telekkönyvezés esetében — az örökös tartományok valamelyikében egy ideje már sikerrel alkalmazott gyakorlat.6

6

Ilyen jellegű ismeretekre Kollonich maga is nyilván főként kamaraelnöki minőségében tett szert, de a kormányzat köreiben aligha ő volt az egyetlen, aki hasonlókkal rendelkezett. Udvari kamarai hivatalvezetői tevékenységének, ottani munkatársai révén, persze akár szélesebb körű hatása is lehetett, mint az általa vezetett bizottság összeállította, mindössze néhány példányban lemásolt, mindmáig kiadatlan kéziratnak. Ilyen értelemben, legvalószínűbben többszörös áttétellel, valamelyes közvetett hatása természetesen nem zárható ki, még ha a bizonyítása elég reménytelennek látszik is. Mindenesetre úgy tűnik, hogy az Einrichtungswerk nyomát a bánsági berendezkedésnél több eséllyel keresheti a kutatás a hazai 1717:59. törvénycikkely alapján felállított Systematica Commissio munkálataiban, éspedig nemcsak bizonyos régóta ismert személyi összefüggések okán67

, hanem, elsősorban azért, mert ez utóbbit valóban a 17. század végihez hasonló politikai státusú és gazdasági-társadalmi szerkezetű Magyarország korszerűsítésére teendő előterjeszetés kidolgozásával bízták meg. JEGYZETEK 1 Pályafutására ld. Maurer, Joseph: Cardinal Leopold Graf Kollonitsch, Primas von Ungarn (Innsbruck, 1887). 2 Mayer, Theodor: Verwaltungsreform in Ungarn nach der Türkenzeit. Zweite, ergänzte Auflage, bearb. von Adalbert Toth (Sigmaringen, 1980), 98. (A továbbiakban: Verwaltungsreform). 3 Ld. Varga J. János Bevezetését a kiadásra előkészített Einrichtungswerk hez (kézirat, 79-85.) 4 Magyar Törvénytár. 1657-1740. évi törvényczikkek (Budapest, 1900), 1715:15. és 91. tc. 5 Benczédi László: „Kollonich Lipót és az .Einrichtungswerk" = Gazdaság és táisadalom a török kiűzésének idején — Discussiones Neogradienses, 4. Szerk. Praznovszky Mihály és Bagyinszky Istvánné (Salgótarján, 1987), 156. 6 Csupán az újabban fei dolgozott, egykorú magyar szerzőségű tervezetek közül: Donáth Regina: „Egy magyar főúr tervezete a török hódoltság után" =Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei IV. (1968), 291-305., Iványi Emma: „Esterházy Pál nádor és a magyar rendek tervezete az ország új berendezkedésével kapcsolatban" =Levéltári Közlemények XLII. (1971), 137-160., és u.ő.: „A Magyar Einrichtungs-