Századok – 1991
Tanulmányok - Varga J. János: Kollonich Lipót és az Einrichtungswerk V–VI/449
486 VARGA J. JÁNOS 61 A tervezet a nagyszombati tűzvészre hivatkozik, amely 1683 augusztusában pusztított, 4.000 áldozatot követelt és a város nagy részét megsemmisítette. - Uo. 82. 62 I. Lipót 1688. január 15-én adta ki a 37 pontból álló terjedelmes szabályzatot - Uo. 63 Kollonich Lipót ugyanakkor mindent megtett a nagyszombati katolikus nyomda hatékony működése érdekében, még cirill betűkkel is ellátta és a munkácsi görög katolikusok rendelkezésére bocsátotta. - Hodinka Antal: A munkácsi görög-katholikus püspökség története. Bp. 1910. 811. 64 A cenzúra egyházi intézmény volt a 17. század második felében. A század végén a jezsuita Szentiványi Márton, a nagyszombati egyetem teológiai tanára a hazai könyvcenzúra feje. Királyi kinevezése 1688. március 4-én kelt. - Sashegyi Oszkár: Az állami könyvcenzúra kezdetei Magyarországon, 1673-1705. MKSz. 1968. 1. sz. 1-12. 65 A 17. század második felében a földet és az igavonó állatot tekintették az adózás alapjának. 66 A porták összeírása utoljára 1647-ben történt meg, s ez szolgált az adókivetés alapjául az 1690-es évekig. 57 A Camerale ezen részében érvényre jut a Máltai Lovagrend alapeszméje: a szegények és elesettek támogatása. De Schröder tanítása és racionális okok jelenléte is nyilvánvaló: az alattvalókat nem szabad mértéken felül megterhelni, mert az elnyomott, elszegényedett jobbágyságtól nem várhat adót az állam. Mária Terézia gondolatának — akkor nyírhatjuk a juhot, ha etetjük is — korai jelentkezése ez. 68 L az Ecclesiasticum megfelelő részét. 69 Mindkettőt a Pozsonyi - és a Szepesi Kamara kezelte. Évente összesen 160.000-180.000 forintot jövedelmezett. 70 OL Ρ 1568. Baranyai hagyaték, 7.cs. (K), mellékletek, 190-200/a., 201/b„ 214/a., 218-219/1. 71 & Várkonyi Agnes: A Habsburg abszolutizmus és a magyarországi jobbágyság a XVII-XVIII. század fordulóján. Sz. 1965. 4-5. sz. 695. - A rendelet következetes végrehajtásáról nincs tudomásunk. 72 Maurer: im. 320-322. 73 A magyar főrendek korábban kapták meg a Kollonich-féle „Einrichtungswerk" Compendiumát (1689. augusztus 22.), mint az uralkodó, mert az Augsburgban tartózkodó Lipótnak csak szeptember folyamán küldte el Kollonich. - OL Ρ 1568. Baranyai hagyaték 7. cs. Személyek, 42-48.Í. 74 Uo. szn. 75 BenczédL· im. 154. - Wellmann: im. 351. 76 Inkább a reform módját illetően jelentős a javaslat, mert először kapcsolta össze a kodifikáció munkáját és a peres eljárás rendezését egy bizottság feladatkörébe, s ezzel majdnem kidolgozta az évtizedekkel később megvalósult Systematica Commissio elgondolását. - Bónis: im. 47-48. 77 I. Lipót a magyar rendek megnyerése érdekében nyilvánosan elégettette Flämitzer javaslatát. 78 „Π Governo deli' Ongaria. L'anno 1701" (Magyarország kormánya 1701). Az emlékirat szövegét 1. Τ T. 1900. 219-263. 79 Wellmann: im. 353. - Benczédi: im. 155. 80 BenczédL• im. 154. 81 Uo. 155. 82 Acsády Ignácz (recenzió): Maurer, Joseph: Cardinal Leopold Graf Kollonitsch, Primas von Ungarn. Sein Leben und sein Wirken. Innsbruck, 1887. (Bp. Sz. 1888. 322.). 83 Haus- Hof- und Staatsarchiv Wien, Handschriften, W 181. Fol. 1-73. - A Compendium a Votumokkal együtt megjelent; Mayer: im. 19802. 97-135. 84 Mayer: im. 19802. 55. - Benczédi: im. 155-156. 85 Elég ha a zsidók Bécsből való 1670. évi kiűzésének szószéki bujtogatására gondolunk, vagy arra a kibékíthetetlen ellentétre, amely őt a hadseregszállító Sámuel Oppenheimerrel szembeállította. Utóbbira 1. Szakály Ferenc Oppenheimer működésére vonatkozó tanulmányát: Zsidó-Magyar Oklevéltár, XIV. 1971., továbbá Benczédi: im. 1987. 157-158. 86 Az „ausrotten" kifejezésnek ehelyütt nem szabad 20. századi értelmet tulajdonítani Itt kitiltásról, száműzetésről van szó, mint 1674-75-ben a protestáns prédikátorok esetében. 87 Mayer: im. 1980.2 . 38. 88 OL Ρ 1568. Baranyai hagyaték, 7. cs. szn. - Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története. Bp. 1946. 119. - Magyarország története 1686-1790. 4/1. k. 1989. 95. 89 Magyarország története 1686-1790. 4/1. k. 1989. 51. - Hóman-Szekfú: im.254. 90 Hóman-Szekfil- im. 250-251. 91 Acsády Ignácz: Magyarország története I. Lipót és I. József korában. Szilágyi Sándor szerk.: A magyar nemzet története. VII. k. Bp. 1898. 518.
