Századok – 1991
Tanulmányok - Varga J. János: Kollonich Lipót és az Einrichtungswerk V–VI/449
478 VARGA J. JÁNOS Kollonich, úgy tűnik, nem kívánta megismételni az abszolutizmus nyílt bevezetésének 1670-es évekbeli kudarcát, s az 1680-as évek végén abszolutista meggyőződésének bizonyos tompításával remélte elérni a változatlan célt: betagolni Magyarországot a Habsburg birodalomba.79 (Meggyőződésbeli változása azzal is összefügg, hogy addigra kalocsai érsekként a rendi főméltóságok sorába emelkedett.) Az „Einrichtungswerk" ilyenformán szoros összefüggést mutat az 1681 utáni időszak eseményeivel: abszolutista jegyeket hordoz, ugyanakkor Magyarország javát szolgáló intézkedéseket tartalmaz, de azoknak csak a Rákóczi szabadságharcot követően, a király és a rendek közötti megegyezéssel jönnek létre a feltételei. A tervezet abszolutizmusa az imént vázolt mérsékelt minőségének megfelelően fordul a magyar nemesség ellen. Kollonich szemben állt velük, többszőr hangsúlyozta gőgjük és túlságosan nagyra nőtt hatalmuk káros voltát, ezek megtörésének szükségességét, és elítélte a közös tehervállalástól való elzárkózásukat. Az „Einrichtungswerk" kritikája mégsem annyira a társadalmi visszáságok, a rendiség ésszerűtlensége és elégtelenségei ellen fordul, mint inkább a császári katonai önkény, s a hadseregélelmezés korabeli rendszerének kemény ostorozására összpontosul. Ilyen értelemben „az Einrichtungswerk sajátos kettősségben a nemesség rendi előjogainak korlátozását a rendi panaszok jelentős részének átvételével és tolmácsolásával párosítja".^ Amennyire a nemesség ellen fordul a tervezet mérsékelt abszolutizmusa, annyira igyekszik felkarolni a feudális társadalom másik pólusa körül tömörülő parasztságot: rokonszenvet mutat irántuk és fontos feladatnak tekinti súlyos terheik enyhítését, anyagi érdekeik képviseletét. Nincs az az ellenzéki hangú vármegyei követi utasítás, amely a katonai és gazdasági gravameneket égbekiáltóbban tárná fel, mint éppen az .Einrichtungswerk". Ahogyan lefesti a föld népének kiszipolyozását, jobban aligha lehetne előrevetíteni a Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc kirobbanásának szükségszerűségét. Kollonich Lipótnak van érzéke a bajok felismerésére, füle a panaszok meghallgatására és bátorsága illetékes helyen való feltárásukra. Pozitív javaslatai nagy értéket képviselnek: a jobbágyi kötelezettségek szigorú meghatározása gátat vet a földesúri önkénynek, a telepesek szabadsága és adókedvezménye biztosítja ittmaradásukat, ezzel az elpusztult országrészek gazdaságilag felépülnek Az „Einrichtungswerk" kettős arculata fedezhető fel a gazdasági életet meghatározó merkantilizmus területén is. A kameralisták tanításai jelen vannak ugyan az emlékirat ajánlásaiban — a népességszám, a népsűrűség jelentőségének felismerése, az ipar, kereskedelem és közlekedés támogatása, a nemesfémeknek az országban való felhalmozása formájában-, de korántsem lehet ezeknek valamilyen radikális, meghatározó képviseletéről beszélni.81 A tervezet legtöbb vitára okot adó része kétségkívül az ún. „germanizálás"-i tétel. Ez a gondolat az "Einrichtungswerk" telepítési tervezetén alapul, amely a töröktől visszafoglalt területre német lakosság behozatalát azzal az érvvel segítené elő, „damit das Königreich oder wenigst ein grosser Theil dessen nach und nach germanisiret, das hungarische zu Revolutionen und Unruhen geneigte Geblüt mit den teutschen temperiret und mithin zur beständigen Treu und Lieb ihres naturlichen Erbkönigs und Herrn aufgerichtet werden möchten", azaz „hogy a királyság, vagy legalábbis annak nagy része fokozatosan germanizáltassék, a forradalmakra és nyűg-