Századok – 1991
Tanulmányok - Varga J. János: Kollonich Lipót és az Einrichtungswerk V–VI/449
468 VARGA J. JÁNOS olyan rendszert hozzanak létre, amely nemcsak az ingatlanok számba vételét biztosítaná, hanem a rájuk táblázott terheket és zálogügyeket is nyilvántartani A bejegyzéseket tartalmazó könyvet nevezzék „Betáblázási könyv"-nek, amelyet továbbra is a káptalanoknál őrizzenek, ámde a jogi aktus tárgyi és személyi adatait másutt is vegyék fel: a tárgyi adatokat annál a káptalannál, amelynek egyházmegyéjében az ingatlan található, a személyi adatokat pedig annál, amelynek egyházi joghatóságához a szerződő felek tartoznak.5 3 Egy országot nemcsak népességének száma, a megművelt földek sokasága és a hitelképes földbirtok virágoztatják fel, hanem „a tudományok és más szabad művészetek, nemkülönben a közönséges kézművesmesterségek és manufaktúrák, főképpen azonban a commercium, vagyis a kereskedelmi és kereskedőtestületek elterjesztése." Ezt mutatják a nyugat-európai országok példái, főként Hollandiáé és Velencéé. A tervezet készítői ezért úgy gondolják, hogy az oktatásügy reformjának keretében két egyetemet kell létrehozni, egyet Budán, egyet Kassán,54 , a többi nagyobb városban pedig akadémiákat5 5 és gimnáziumokat.5 6 A hittudomány és a bölcsészet tanítását mindenütt a klérusra vagy a jezsuitákra kell bízni, akik a legapróbb részletekig szabályozott oktatást lelkiismeretesen végrehajtják. A jogi és orvostudományi professorátusra viszont világiakat nevezzenek ki: gyakorlott doktorokat vagy licenciátusokat. A közép- és felsőfokú oktatási hálózat megteremtésének nemcsak az lenne az eredménye, hogy a magyarországi ifjaknak nem kellene nagy költséggel külföldi egyetemeken tanulniuk, hanem számos tanult egyházi személyt, jogászt és orvost kapna az ország. A papok hozzájárulnának a lelkipásztori munka jobb ellátásához és a katolikus hit erősödéséhez, a bíróságokra doktori fokozatot elnyert ügyvédeket lehetne küldeni, mert „ez idő szerint majdnem kizárólag vásári fecsegők és konok perlekedők állnak rendelkezésre", s a városi és falusi lakosságot tapasztalt orvosokkal lehetne ellátni azok helyett, akik eddig a „temetők megtöltésével próbálgatták mesterségüket". Az ipart idegen kézművesek behívásával és részükre polgárjog, valamint céhkiváltság adományozásával lehetne fellendíteni. A céhek alapítását azonban nem szabad kizárólagossá tenni, mellettük a manufaktúrák fejlesztésére is gondot kell fordítani5 7 : nem szabad kiszállítani az országból az iparban felhasználható nyersanyagokat, viszont a külföldről származó és az országban feldolgozható nyersanyagot ne terheljék meg magas vámmal. A manufaktúra iparban azokat az ágazatokat célszerű fejleszteni, amelyek több szempontból is előnnyel és haszonnal járnak. Ilyen a bőripar, amelynek megteremtését azért sürgeti az albizottság, mert az ún. magyar csizmához évente több százezer forintért hoznak be szattyán- és karmazsin bőrt Törökországból. Ez az iparág néhány ezer embert foglalkoztathatna itthon. Művelésére Buda és Székesfehérvár környéke lenne alkalmas, mert az ott található vizek és festőnövények biztosítanák a feltételeket, azonkívül a török és rác foglyok közül többen értenek ehhez a mesterséghez. Az iparhoz hasonlóan a kereskedelmet is kiváltságok adományozásával, józan vámszabályok bevezetésével5 8 és az ország földrajzi adottságainak hasznosításával lehetne fellendíteni. Az országot átszelő folyók igen olcsó víziutat jelentenének, ha nem tennék őket használhatatlanná a sokféle és túl magas vámmal. A fő folyók és
