Századok – 1991

Közlemények - Vanyó Tihamér: Egyháztörténeti források művelődéstörténeti jelentősége III–IV/332

348 VANYÓ TIHAMÉR Visitationen der apatiner Pfarrei im XVIII. und XIX. Jahrhundert. Ua. a sorozat, 17. füzet. Uo. 1979. Ism. Századok 198Z 802-803. 35Az egész fejezetre vonatkozóan utalok .<4 plébániatörténetírás módszertana c. tanulmányom különlenyomatára (1941). Ebben a 23-31. oldalakon részletesen kidolgoztam a szóbajöhető kérdéseket bőséges hazai és külföldi irodalom kíséretében. Ε helyütt csupán az azóta megjelent irodalmat és eredményeket ismertetem. - Hazánkban a református egyház igen körültekintően és szakszerűen rendelkezett levéltárairól. Ld. Szabó István. (Levéltári útmutató. Tájékoztatás a magyarországi református egyház levéltárairól kibocsátott szabályrendeletekhez. Bp. 1941.)-Hainczl Kálmán: A plébániai levéltárakról. Egyházi Lapok 1926. 231-234. A plébániai levéltár okmányairól és iratcsoportjairól kiváló részletes monográfia Tate, W. E.: The Parish Chest. A Study of Parochial Administration in England. Cambridge 1946. Harmadik kiadás uo. 1969. - Hálás művelődéstörténeti feladat a plébániai könyvtár tanulmányozása is. Erre jó példa a Hermann-Eberhardt írta könyv, ld. a 23. jegyzetet. - Régibb irodalom: Ábel Jenő: A bártfai Sz.-Egyed temploma könyvtárának története. Bp. 1885. IUésy János: A kassai Szt. Erzsébet székesegyház könyvtárának jegyzéke 1604-ből. Magy. Könyvszemle 1890. 23-28. Kemény Lajos (ilj.): A kassai parochiális könyvtár jegyzéke 1781-ből. Magy. Könyvszemle 1891. 333-336. Protestáns könyvtárakról Századok 1944. 127. - Olasz művelődéstörténeti alkotás: Allegro, Luciano: Ricerche sulla cultura in Piemonte. Le Biblioteche Parrochiali nell'arcidiocesi di Torino sec. XVII-XVIII. Torino 1978. xKováts Zoltán-Cs. Tóth Péter: Csurgói jobbágy-családok demográfiai viszonyai (1720-1950). - Kápolnai Iván: Adalékok a XIX. század népmozgalmához. (Mezőkövesd, Mezőkeresztes, Szentistván, Tard 1820-1869.) Az Évk. 48-85. és 90-130. lapjain sok táblázatta] és ábrával. 37A XIX. századi anyakönyvek reprezentatív felvétele és néhány Heves megyei vonatkozása. In: Archívum 4, 24- 42. Eger 1975. - Dely Zoltán: A felekezeti (egyházi) és az állami anyakönyvek mint a népmozgalmi statisztikai adatgyűjtés forrásai. In: A magyar hivatalos statisztika történetéből. Bp. 1969. 254-258. - Horváth Róbert: Egyházi anyakönywezetés a török világban: a szegedi példa. Demográfia 1978. 482-492. - Jároli József: Adatok a XVIII. századi protestáns anyakönyvek forrásértékéhez. (Három Békés megyei község anyakönyvei alapján.) Levéltári Közi. 1974. 240-245. - Külföldi értékelés: Ohler, Ν.: Pfarrbücher als Quelle für den Historiker. Methoden und Möglichkeiten ihrer Erschliessung, dargestellt am Beispiel der Pfarrbücher von Hochdorf/Breisgau. In: Forschungen und Berichte zur Volkskunde in Baden-Württemberg 1974-1977.115-148. 38A kaposvári plébánia története. Veszprém 1948. 4° 342+56 fényképmelléklet. 39Anyakönyvezést szabályok kialakulása az esztergomi főegyházmegye területén. Különlenyomat a szemináriumi dolgozatok 1941-1942. évi kötetéből. - Agendáink néprajzi vonatkozásai. Ethnographia 1957.133-142. - Adalékok népszokásaink kapcsolataihoz. Uo. 1958. 139-144. - Vanyó Tihamér: A plébániatörténetírás stb. 40-43. «Tőlem: A plébániatört. 37-39. - Jäger Ottokár: História domus. Egyh. Lapok 1943. 7-9. - Székely László-Bognár András: Az egyházi évkönyvek a helytörténeti munkában. A Könyvtáros 1980. 530-531. -Az egyházi források társadalomtörténeti fölhasználására kitűnő példa: Phayer, Fintan Michael Religion und das Gewöhnliche Volk in Bayern in der Zeit von 1750-1850. Neue Schriftenreihe des Stadtarchivs München 1970. (Miscellania Bavarica Monacensia, Heft. 21.) A szerző egyházmegyei és plébániai levéltárak forrásai alapján gazdag irodalommal kísért kutatásai eredményeként azt vallja, hogy a vidékről a városba tóduló alsóbb néptömegek már áttelepedésükkor elidegenedettek voltak az egyháztól. Ez az elidegenedés a falun már a 19. század elején bekövetkezett állami szekularizáció hatására az alsóbb néprétegekben érezhető volt, majd kitörésszerűen megnyilvánult, s a 19. századi katolikus megújhodás már nem volt képes megállítani. A szerző módszertani eljárása mintaszerű. - Az utolsó bekezdés alapja a váci püspökség 1972-i és a szegedi 1976-i leirata. 41

A Pannonhalmi Szent-Benedek-Rend története. I-XII/B. Bp. 1902-1916. 42

A pannonhalmi levéltár alapleltára. 1952. Kézirat. - Behatóbb tájékoztatást ad a „Részletes leltárak és mutatók" három kötete és a családi levéltárak leltárának külön kötete. Kéziratok. - Rövidre fogva: az I. kötet (Kapszás anyag) a legértékesebb és legrégibb állományok kimutatását adja 1001-től 1770-ig. Ebből a 16. század közepéig tetjedő anyag jórésze már közzé van téve. A II. kötet (Acta antiquiora) 1009-től 1802-ig keletkezett okmányokat tartalmaz helységek és tárgykörök szerint csoportosítva, kisebb mértékben középkoriakat is, eredetieket és másolatokat egyaránt. A III. kötet a tihanyi, bakonybéli, dömölki, zalavári és az elenyészett bencés apátságok levéltári anyagát ismerteti. A családi levéltárak leltára a Guary, Somogyi, Chernel és Lónyay család gyűjteményeit taglalja. 43

Jezsuiták még másutt is vannak, például az Egyetemi Könyvtárban, de a pannonhalmi ún. Paintner-gyújtemény a legjelentősebb. Részletes tájékoztatást olvashatunk róla Szabó Flóris könyvében: A Pannoniami Főapátsági Könyvtár kéziratkatalógusa. 1850 előtti kéziratok. Országos Széchényi Könyvtár, Bu-