Századok – 1991
Közlemények - Kabdebó Tamás: A magyar–ír párhuzam és Arthur Griffith magyar történeti forrásai III–IV/309
322 KABDEBÓ TAMÁS Az első 25 fejezet során Griffith a 20 egymásra következő összehasonlításból, egy sereg tanulságból és a sarkított példákból a megfelelések olyan rendszerét hozta létre, mely végül működő párhuzammá áll össze az olvasó tudatában. Ettől válik magától értetődővé minden további — ismétlődő vagy újólag tett — összehasonlítás, pl. „mi írek pontosan úgy ragaszkodunk az 1783-as jogálláshoz, mint Magyarország az 1848-ban kivívott alkotmányához". (89. oldal) d/ Mindazok az „alkotmánypárti" vezetők, akik Grattant követték „O'Conneltől Parnellig, abból indultak ki, hogy az Unió-törvény a nemzeti önállóságot veszélyezteti"- (90. oldal) Griffith szerint is egyértelműen alkotmányellenes. Példa: Beust bírálta Gladstone önkormányzattal foglalkozó törvényjavaslatát, mert az nem tartalmazta egy független ír parlament felállításának tervét. Rámutat (tanulság), hogy Ausztriát a magyarok következetesen kifejtett passzív ellenállása kényszerítette követeléseik teljesítésére. Beust azzal érvelt, hogy Írországnak nincs saját nyelve, következésképp nemzeti nyelvű irodalma se, mint a magyaroknak; továbbá azáltal, hogy képviselőket küldött a bűt parlamentbe, az önkormányzatról is lemondott, mely körülmények függetlenségi törekvéseinek komolyságát erősen megkérdőjelezik. (91. oldal; a kiemelés Griffith-től) Griffith szembeszáll a fenti érveléssel: Írországnak igenis volt nemzeti nyelve és irodalma, és a brit parlamentben való ír részvételnek is voltak ellenzői a United Irishman és követői személyében. Meggyőződése, hogy az enyhülést célzó 5 határozat törvényerőre emelése az angol parlamentben (a katolikusok egyenjogúságát, az egyházi adó eltörlését, az állam-egyház feloszlatását, a protestáns egyházi birtokok felszámolását és a helyi kormányzat felállítását kimondó törvényeket érti) a magyarországi politika öntudatlan alkalmazásának eredménye. (91. oldal, Griffith válogatása) Összehasonlítás - tanulság: Az 1782-es alkotmányból, ill. az azt hatálytalanító brit törvényből kell kiindulnunk, miképpen Deák is tartotta magát az 1848-ban elfogadott alkotmányhoz." (92. oldal) e/ A „magyar stratégia" alkalmazásához kezdő lépésként a Háromszázak Tanácsát kell újra felállítani. (90. oldal) fj Akárcsak az előző részben, Griffith itt is a korábban felsorakoztatott példákra és tanulságokra építve fejti ki az új „magyar stratégia" egyes lépéseit: „Írország öthatoda képviseltetné magát a Tanácsban. .. ahogy Magyarország öthatoda képviseltette magát a Mezőgazdasági Egyesületben." (73. oldal) gl Példa: Magyarországon a megyei tanácsok bizonyultak a legerősebb fegyvernek Kossuth... és Deák kezében... Írországban a megyei tanácsok bizonyos tekintetben még nagyobb hatalommal bírnak... (94. oldal) Az angol parlamentben való ír részvétel évi 25 000 fontba kerül az országnak, amit a parlamenti párt helyett a kereskedelemre kellene költeni, h/ Az ír kézműipar támogatása érdekében —példa — a magyar Védegylethez77 hasonló testület létrehozására van szükség. i/ Helyi döntőbíróságokat kell felállítani, j/ A párhuzam és a stratégia összegzése: a magyar út — mutatis mutandis — az írek számára is járható; „amit a magyarok tettek Magyarországért, az írek is megtehetik Írországért. " (96. oldal; kiemelés jelen cikk szerzőjétől) Griffith okfejtését függelék követi: kommentár Jókai Mór munkásságához, 78 az ír parlamentet hatályon kívül helyező Renunciation Act hasonmása, valamint az összehasonlító statisztikai táblázatok arról, hogy 1871 és 1904 között Írországban az egyre növekvő adóterhek és a nagyarányú elszegényedés következtében milyen mértékű volt a népesség és a megművelt földterület csökkenése.
