Századok – 1991
Tanulmányok - Palotás Emil: Ausztria–Magyarország és a háborús válság 1887/88-ban III–IV/229
A MONARCHIA ÉS AZ 1887-88-AS VÁLSÁG 255 német vezérkar több lehetőség között válogathatott, két stratégiai főirány különféle változatait tarthatta szem előtt, tehát érdemi kezdeményezéseit váltogathatta, addig a dualista Monarchia számára valóságos alternatívák nem léteztek. Bécsben mindössze egyetlen lehetséges eljárást ismertek: adott esetben Németországgal közösen védekezni. Kezdeményezés is csupán egyfajta volt elképzelhető: a bizonyossá vált orosz támadás elhárítására Berlinnel közösen eltervezett és kivitelezett prevenció. Ám a német diplomácia irányából tapasztalt kapkodásokban az egyetlen állandó és sajnálatosan biztos pontot a szövetségesi kötelezettségek relativizálása képezte. Ugyanakkor Kálnoky változatlanul talált érveket egy orosz tavaszi offenzíva lehetséges voltának igazolására. Nyilatkozataiban a szokott tényezők: a cár gyengesége, az általános „fegyelmezetlenség" felemlegetése mellett többször utalt a miszticizmus (pánszlávizmus) és az irracionalizmus kétségkívüli jelenlétére az orosz politikát megosztó tényezők között, és utalt a történelmi tapasztalatra, amely szerint Oroszország több ízben indított háborúkat a híres cári békevágy és konzervativizmus dacára, tehát mintegy „akarata ellenére". Az utolsó ilyen esetet alig egy évtizeddel korábban a nagy keleti válság produkálta.12 7 És főként érvényben volt mindennek ellenére az a katonai doktrína, mely szerint Galícia defenzív módon nem védhető adottságai miatt; amikor bizonyossá válik az orosz támadó szándék, megelőző csapással kell az ellenfelet ártalmatlanná tenni. Amikor Kálnoky kategorikusan tagadta a németekkel szemben is a téli háború elkerülhetetlenségét, akkor egy esetleges tavaszi megelőző akció lehetőségét mindig gondosan nyitva hagyta Egy ilyen hadműveletnek a kivihetősége viszont a német segítségen és közreműködésen állt vagy bukott. Ám éppen ezt a közreműködési szándékot kérdőjelezte meg a német kancellár. Kálnoky kitartóan remélte, hogy Berlinben végre elismerik, a szövetségesi kötelezettséget bizonyos helyzetekben nem lehet a régi szerződés betűi szerint értelmezni. Reuss szintén tett lépéseket, hogy ezt beláttassa berlini elöljáróival.12 8 A közös minisztertanács december 18-i ülésén a külügyminiszter még igen bizakodóan nyilatkozott az ügyben, hasonlóképpen az uralkodó a másnapi koronatanácson. Az Oroszországgal szembeni fellépést szabályozó gyors és részletekbe menő megállapodásnak a német katonai vezetés messzemenően híve volt. Még az agg Vilmos császárt is megnyerték - rövid időre - a közeli kétfrontos háború vállalására.12 9 Készek voltak Bécsnek megígérni, hogy „minden körülmények között" jelentős erőkkel támogatják a keleti fronton.13 0 Egyedül a kancellár maradt kategorikusan elutasító bármifajta vállalkozás operatív megtervezésével szemben, és legfeljebb taktikai engedményként volt hajlandó bizonyos, tisztán formális megbeszélések engedélyezésére a két vezérkar között. Energikusan hozzálátott, hogy saját katonáinak egységfrontját megosztva Moltket magának megnyerje. Bécsben viszont Kálnokyban bízott, akinek értésére adta, hogy a katonai szakértők esetleges tárgyalásainak semmiképp sem lehet témája a háború konkrét eltervezése.13 1 Bécsi kollégája jó partnernek kínálkozott, hiszen Bismarckkal azonos időben keveredett újabb harcba saját katonáival. A hadvezetés Bécsben éppen akkor aktivizálódott a közelesen várt háború szakmai megalapozása érdekében, amikor a külső körülmények Ausztria számára nem remélt pozitív transzformációja végbement: Bismarck provokációra ösztönző sürgetéseinek megszűntével Kálnoky fellélegezhetett, hiszen úgy találta, helyreálltak a régi frontvonalak; bár a politikai és katonai irányítás
