Századok – 1991

Közlemények - F. Font Márta: II. András orosz politikája és hadjáratai I–II/107

II. ANDRÁS OROSZ POLITIKÁJA ÉS HADJÁRA TAI 137 kül is van példa (1211 nyara). Az országos sereg azonban nem időzött hosszasan, a kisebb létszámú „helyőrségnek" a magyar érdekek érvényesítéséhez többnyire segítségre van szüksége (pl. 1210, 1226/27, 1233). A hadműveletek ugyanakkor nemcsak Magyarországról induló hadjáratot jelentenek, hanem Halicsból kiindulva Volhinia és Kijev elleni támadást is (pl. 1215/16, 1221. 1232/33); így a hadjáratok száma nem egyértelmű, de talán nem is ez a legfontosabb. A hadjáratokat kezdetben a magyar uralkodó osztály nagy része támogatta, és az új berendezkedés politikájának meghirdetése után csatasorba állt érdemeket és birtokokat gyűjtendő. Erre teremtett megfelelő alkalmat az oroszországi hadakozás. 1216-19 között Kálmán halicsi királysága, illetve az 1220-as években András herceg uralma a királyi hatalom (valamint az udvartartás és tisztségek) további „osztódását" segítette elő, amely az uralkodó osztály érdekeinek kiválóan megfelelt. Ebben véltük megtalálni azt a motivációt, amely a 13. század elejének szívós, de eredménytelen hadakozását indukálta. Végső soron úgy gondoljuk, hogy a halicsi hadakozás is olyan területszerzési cél érdekében történt, mint amilyen az ország déli határainál a bánságok létrehozásában realizálódott. JEGYZETEK 1 Pauler, Gy.: A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt Bp. 1899.2 II. (a továbbiakban Pauler 1899); Hodinka, Α.: Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai. Bp. 1916. (a továbbiakban Hodinka 1916) 2 Seriga Toru tanulmánya (Béla királyfi bolgár, halicsi és osztrák hadjárataihoz. Századok 1988/1-2. 36-51.) munkánk megírása után látott napvilágot. 3 Scriptores rerum Hungaricarum. ed. Szentpétery, Ε. I-II. Bp. 1937-38. (a továbbiakban SRH) I. 467.; II. 42, 207. 4 Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke (a továbbiakban RA) I 1001-1270. szerk. Szentpéteri, I. Bp. 1923-1930. 5 A sokszámd esetből ld. Wenzel, G.: Árpád-kori űj okmánytár. I-XII. Pest-Bp. 1960-1874. (a továbbiakban ÁUO) II. 143, VI. 374, 377, 485, VII. 166, XI. 306, 323, XII. 689; Fejér, G.: Codex diplomatics Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. 1-1X. Budae 1829-1844. (a továbbiakban CD) HI/2. 103, 172, 196, IV/3. 21.; HO VI. 129. (a továbbiakban HO) 6 Ld. pl. Kristó, Gy.: Oroszok az Árpád-kori Magyarországon. In: Tanulmányok az Árpád-korról. Bp. 1983. 191-207. 7 RA I. 112. 8 SmiÍiklas, T.: Codex diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae ac Sclavoniae. I—III. Zagrabiae 1904. (a továbbiakban 5/niCiklas) 203. 9 RA I. 65. 10

HO VIII. 239. 11

ÁUO XI. 221. 2 HO VI. 79. 13

Uo. 150. 14

Kristó, Gy.-Makk, F.-Szegfű, L.: Adatok „korai" helyneveink ismeretéhez. I—II. Acta Universitatis Szegediensis de A. József nominatae. Acta Historica t. XLIV. Szeged 1973., t. XLVIII. Szeged 1974. itt 1973. 12-14. 15

Kiss, L.: Földrajzi nevek etimológiai szótára. I—II. Bp. 1978. 486. 16

Uo. 244, 254, 343, 449, 486, 679. 17

HO VI. 7. 18

ÁUO XI. 479.