Századok – 1991

Tanulmányok - Makkay János: Az uráli–finnugor őstörténet néhány kérdése az indoeurópai őstörténet szemszögéből I–II/3

8 MAKKAY JÁNOS igen gyenge jelei jelentkezhetnek az egy igen régi, nyugati-atlanti, nem-IE ősnyelvi réteggel való kapcsolatoknak. A másik tanulság az, hogy a PU-PFU őshaza helyét jó­részt az határozza meg, hogy — tőle délre — hol volt a PIE vagy a már dialektizá­lódott IE északi határa. Ε határ és a legutolsó eljegesedés déli sávja közötti eurázsiai zónára kell lokalizálni az U-FU népek őshazáját. Lássuk először egy korai IE dialek­tus-terület északi határvonalát, azaz azt az újkőkori diakrónikus régészeti kultúrkör­modellt, amely e dialektikus területekkel azonosítható, és azok északi határát is meg­adja! Nem kerülhetjük meg, hogy egészen röviden ne térjünk ki a legújabban megfo­galmazott két, a PIE őshazát Kelet-Kis-Ázsiába helyező elméletre. Időhatáraik az i.e. 7-5. évezredek. A kritikusok ellenérvei23 mind lingvisztikai, mind régészeti oldal­ról oly elutasítóak, hogy a javasolt kelet-kis-ázsiai PIE őshazát ezzel a keltezéssel ki­zártnak lehet tartani. Az ellenérvekre csak egyetlen példát! Ha valami biztosra vehe­tő az IE őstörténetben, akkor elsősorban az, hogy az indoiráni dialektust a délorosz sztyepp népessége beszélte a helyi újkőkorban —korai bronzkorban, tehát a gödörsí­ros = kurgán művelődés idején. 4 Emiatt a kis-ázsiai PIE őshaza- elméleteknek bo­nyolult teóriákkal (és a Balkánon, a Kaukázuson, sőt Közép-Ázsián át vezető hosszú utakon) kell az indoiráni csoportot vagy egyes iráni törzseket, továbbá az IE ó-euró­pai dialektus-csoportját a sztyeppre vándoroltatni. Az ellentmondás már abból is lát­szik, hogy a M. Gimbutas ersdeti felfedezésének vélt, de sokkal régibb ún. kurgán­elmélet nem az indoiráni, hanem a PIE alapnyelv beszélőinek véli a kurgán- kultúra népességét. Más kérdés, hogy teljes tájékozatlanságra vall, ha a valaki a gödörsíros kultúrát bármelyik útvonalon is Kis-Ázsiából akarja eredeztetni. Bizonyára ennek tu­datában igyekszik C. Renfrew nyugatról, a közép-európai vonaldíszes kerámia törzsé­nek késői ágából származtatni a gödörsírok kultúráját,26 ami szintén régészeti lehe­tetlenség. Nem térhetünk ki most arra, hgy kínálkozik egyetlen lehetőség a hagyományos (kontinentális-eurázsiai) és eme új, kelet-kis- ázsiai PIE őshaza-model­lek összebékítésére. Mégpedig abban az esetben, ha a kis-ázsiai PIE őshaza fennállá­sát nagyon korai időkre, legalább a felső őskőkorba visszük vissza.27 Ebben az eset­ben kielégítést nyerhetnek olyan fontos feltételek, mint a PIE és az őssémi közötti nyelvi kapcsolatok, megfelelő időmélységet kap az az elgondolás, hogy a kis-ázsiai IE nyelvek, de legalábbis egyik águk már igen korán elvált a még nem dialektizáló­dott, vagy éppen dialektizálódni kezdő PIE-től (az ún. Schwestersprache-Theorie vagy másképpen indo-hettita hipotézis28 ), és lehetségessé válik, hogy már a gödörsíros = kurgán művelődés előtt a délorosz sztyeppén élt az indoiráni dialektus. Mielőtt nagyon röviden bemutatnánk három nagy régészeti egységünket, meg kell említenünk, hogy egymással területileg kizárólag csak Moldvában, valamint a Kárpát-medence középső (Alföld) és legkeletibb (Székelyföld) részén érintkeztek, vagy egész fennállásuk alatt mindvégig, vagy csak egyes időszakokban. Arról is ne­vezetesek, hogy mindmáig alig van olyan IE őshaza-elmélet, amelyikben egyikük (vagy ritkábban közülük kettő) ne került volna szóba IE őshazaként, sőt fontos sze­repek van a legújabb hipotézisekben is.29 Ε három nagy kulturális térség a következő: I. egy sztyeppei, később gödörsíros = kurgán, II. a közép-európai - a duna-vidéki vonaldíszes kerámia, III. és végül a balkáni - aldunai - kelet-balkáni, a Karanovo - Körös - Starevo kultúrák csoportja.

Next

/
Thumbnails
Contents