Századok – 1991
Közlemények - F. Font Márta: II. András orosz politikája és hadjáratai I–II/107
122 F. FON T MÁRTA nekült Roman családja Krakkóba.144 Érkezésük után Leszek követeket küldött II. Andráshoz azzal a céllal, hogy nyújtsanak együttes támogatást Roman gyermekeinek.145 Az orosz fejedelmek hadjáratai, Leszek követküldése és a magyar-lengyel megállapodás Hrusevszkij szerint igénybe vette az 1206. esztendőt, így a hadjáratra, amelyet Pauler 1206-ra datált, csak 1207 elején kerülhetett sor.1 4 1206-ban ugyanis Leszek szorult belpolitikai helyzete miatt (ellene támadt Wlladislaw Lasconogi) egyedül képtelen volt a Romanovicsoknak segíteni.14 7 Leszek és II. András az 1205. évi megállapodás szerint „megosztoztak" a nyugati orosz területeken, Volhinia Leszek, Halles András érdekszférájába tartozott. Ez a megegyezés került veszélybe, amikor az Igorevicsek egész Halics-Volhiniára ki akarták terjeszteni befolyásukat. Az 1207-ben felvonuló magyar-lengyel sereg akciói elmaradtak, mivel Vlagyimir Igorevics „sok ajándékot" küldött II. Andrásnak és Leszeknek.148 Halics-Volhinia magyar-lengyel érdekszférákra osztása valószínűleg ezt követően .is megmaradt. Erre utal, hogy Leszek intézkedik Volhinia sorsáról 1207-ben, miután feleségül vette Ingvar Jaroszlavics Gremiszlava (Grzymislawa) nevű leányát, és a volhiniai Vlagyimirt átengedte apósának (1209). Beresztyét Vaszilko Romanovicsnak és anyjának juttatta, míg Belzben szövetségese, Alekszandr Vszevologyics ült.14 9 A megállapodás másik részeként Danyiil Romanovics 1206 óta a magyar királyi udvarban nevelkedett. Az 1207. évi hadjárat alkalmával András nem juttatott neki részt Halicsból, hanem a „gyám jogán" szerepeltette oklevelei intitulációjában a „rex Galicie Lodomerieque" címet.1 II. András valószínűleg úgy vélekedett, hogy egyrészt az Igorevicsekkel kötött megállapodás, másrészt az udvarában tartózkodó Danyiil a további magyar beavatkozás lehetőségét biztosítja. Halicsban a Novgorod-Szeverszkijből származó Igorevics nemzetség rendezkedett be: magában Halicsban Vlagyimir ült, Zvenyigorodban Roman, Peremisiben pedig a Volhiniából elkergetett Szvjatoszlav (csak 1209-től!). Velük volt még — a későbbi események tanúsága szerint — negyedik testvérük, Rosztyiszlav is, de önálló birtokáról nem tudunk. II. András következő beavatkozására az Igorevicsek belviszálya teremtett alapot. Roman Igorevics összeütközésbe került Halicsot uraló testvérével. Roman Magyarországra menekült, és magyar segítséggel nemcsak Zvenyigorodot szerezte vissza, hanem elkergette Halicsból Vlagyimirt, aki visszatért a Novgorocf-Szeverszkijhez tartozó Putyivlba.151 A Voszkreszenszki évkönyv szerint ez az esemény 1208-ban történt.15 2 A magyar történettudományban Pauler nyomán úgy terjedt el, hogy a Bor nembeli Korlát fia Benedek erdélyi vajda (1205-1206, 1208-1209) ekkor Roman helyett átvette Halics kormányzását.153 A halicsi évkönyv a halicsi és volhiniai eseményeket egymással váltogatva adja elő. A Volhiniában történtek után ismét visszatér Roman személyéhez, és ekkor mondja el Benedek hatalomátvételét,154 valamint azt, hogy Benedek Románt elfogta, és Magyarországra küldte, ahol fogságba került. A Voszkreszenszki évkönyv mindezeket úgy rögzítette,15 5 hogy a belviszályok és a bojárokkal leszámolni igyekvő politika miatt az Igorevicsek uralma egyre népszerűtlenebb lett. Ez adott táptalajt más fejedelmi nemzetség számára a bevavatkozásra: 1210- ben a kijevi Rurik fiát, Rosztyiszlavot akarta Halicsban trónra emelni. Ez lehetett az a „törvénytelenség és lázadás", ami II. András beavatkozását kiváltotta. Azt sem tartjuk kizártnak, hogy Roman
