Századok – 1991

Közlemények - F. Font Márta: II. András orosz politikája és hadjáratai I–II/107

F. Font Márta II. ANDRÁS OROSZ POLITIKÁJA ÉS HADJÁRATAI II. András külpolitikájában az orosz kapcsolat konstans tényező, főként a számos hadjárat hívja fel magára a figyelmet. Az óorosz forrásban (halics-volhiniai évkönyv, HVÉ) leírtak Pauler és Hodinka nyomán váltak ismertté1

a magyar tudományosság számára, és ismereteink jószerivel meg is maradtak az általuk megrajzolt kép keretei között.2

Ahhoz, hogy ezen túlléphessünk, ismét át kell tekintenünk a lehetséges források körét, és vizsgálat alá vennünk a környező országok (elsősorban Lengyelország) és a többi orosz fejedelemség politikáját. I. A források 1. A magyarországi elbeszélő források e témában meglehetősen tájékozatlanok, egyedül Danyiil fejedelemről tesznek említést, midőn 1235-ben megjelent a királyi udvarban, és a király lovát vezette a koronázási szertartáson.3

Az időpont már túlmutat II. András uralkodásán, de a személyek (Danyiil és Béla) már korábban is a magyar-orosz politika — és az oroszországi hadjáratok — részesei voltak. Ha nem is bőséges, de ennél mindenesetre bővebb információhoz juttatnak az oklevelek. A 11-13. századi királyi oklevelek anyagát áttekintve4

Oroszországra, illetve a magyar-orosz politikai kapcsolatokra vonatkoztatható oklevelek között többféle típusút találunk. Bátran mellőzhetők Kálmán herceg mindazon oklevelei, amelyeket a halicsi királyságból elűzetvén szlavón hercegi minőségében, magyarországi ügyek intézése során bocsátott ki, mégis egykori „királyságára" utaló kitételt tartalmaznak.5 Témánk szempontjából szintén keveset adnak az orosz etnikumra utaló helynevek. A legnevezetesebb, Oroszvár és orosz lakóinak sorsa többször volt feldolgozás tárgya.6 A többi település esetében lakóikról, névadóikról semmi információt nem nyújtanak a következő esetek: Villa Ruzka,7

terra Russa,8 Orox hegy,9

alpes Ruthenie, 0

Rusca folyó,1

1

sepultura Ruthenorum1

2

. Biztosan oroszlakta lehet az a település, amelynek megjelölése „Ruthenis existentibus",1

3

illetve a korai helyneveink tárában1

4

szereplők. Talán a legősibb réteget az „Oroszi" típusú helynevek alkotják, amelyek jelentése „az oroszoké".1

'^ Közülük néhány napjainkat is megért település.1

6 A politikatörténethez jobban kapcsolhatók lehetnének az olyan esetek, ahol személynévvel találkozunk, amennyiben a személyről is bővebb információval bírnánk. Az esetek egy részében azonban meg kell elégednünk egy-egy sovány utalással. Ilyen pl. Vruz esete,1

7

aki Zala megye szent király jobbágyai közé tartozott, de II. Andrásnak tett szolgálataiért (servicium nobis in aduentu nostre karissime coniugis Yoles) a