Századok – 1990
Tanulmányok - Engel Pál: A 14. századi magyar pénztörténet néhány kérdése I/25
PÉNZTÖRTÉNETI PROBLÉMÁK A 14. SZÁZADBAN 85 Egy másik computus, a 36 pro lottone a magyar márkát fejezte ki. ez márkánként 576(36 χ 16) kis dénárnak, azaz 72 számítási garasnak felelt meg, ez az érték pedig elég jó közelítéssel (232,61 g) egyezett a 233 g-os magyar márkával. A 60 garasos, azaz 480 kis dénáros márka, amely az esztergomi érsekséghez tartozó szebeni dékánátus területén volt használatban, feltehetően a budai márkával volt azonos. Az 1330-as években a budai finom ezüstmárka, mint láttuk, rövid ideig 196 g-os volt, mert ennyi volt 64 magyar garas értéke. Pontosan ennyi volt azonban 480 kis dénár ezüstértéke is. Bániakban 160 dénárral ( 10pro lottone) fejezték ki, azaz a márkasúly 2/3 részével, alkalmasint azért, mert a budai dénármárka is 2/3-a volt a márkának. Lehetségesnek tartom, hogy egy további, ritkán felbukkanó computus a besztercei márkát jelezte.262 Ennek súlyára Szűcsnek egy adatából próbálhatunk következtetni, amely szerint 5 besztercei márka, úgy látszik, 5,5 erdélyi márka közönséges ezüsttel volt egyenlő.26 3 Ha csakugyan így van, akkor a besztercei márka súlyára 170,5836 g-ot kapunk,26 4 ami 52,8 erdélyi pondussal volt egyenlő. Mármost a kérdéses computusban 33 kis dénárt számoltak egy latra, azaz 528 kis dénárt, ill. 66 garast egy márkára. 52,8 pondus éppen tízszerese a dénárok számának és 4/5 része a garasokénak. Az értékek nyilvánvalóan kapcsolatban vannak egymással. Azt azonban, hogy milyen megfontolások rejlettek a computus ilyetén elrendezése mögött, nem sikerült felderítenem. Még egy ritka computus fordul elő az erdélyi adatokban : a 34 pro lottone, azaz a 68 garasos és 544 kis dénáros márka. Szűcs Jenő alighanem joggal tartja ezt a 220,9 gos budai finom ezüstmárka megfelelőjének.265 Megjegyzendő, hogy Szűcs megfigyelése szerint az 1330-as években egy másik aprópénz is forgott Erdélyben, amely nem fele, hanem 3/8-a volt a királyi banalisnak. Elég valószínű, hogy ez ugyanaz a pénz volt, amely a Dunántúlon „kis bécsi" vagy „duplikált báni" néven volt ismert, és pontosan a felét érte a Mikes-féle zágrábi dénároknak. Ezüstsúlya (0,30692 g) valóban úgy aránylott az 1323. évi „régi" bániakhoz, mint 3:8. Szokás lett, hogy ebből a kisebb dénárból is per analogiam nyolcat foglalnak össze egy garassá, ami azért is előnyös volt, mert ez a számítási garas éppen századrészét tette ki a budai márkának.266 A Szűcs által rekonstruált erdélyi computusok csak az 1330-as években fordulnak elő forrásainkban. A következő évtizedekben a számolást nem ezekben, hanem más számítású garasmárkákban végezték. Az 1370-es évekig a már tárgyalt 50 garasos vagy másként 10 penzás fizetőmárka volt a legelterjedtebb, ezüstmárkában pedig eleinte a 72garasos, majd az 1350-es években a 80garasos márka felelt meg neki. Ez utóbbival Erdélyen kívül nem találkozunk. 262 Előfordul még 1348 ban is: marca fini argenti ponderis Byztriciensis (Teleki I. 84). 263 Szűcs i. m. 602, 39. jegyzet. 2o4 5 besztercei ezüstmárka=5,5 erdélyi fizetőmárka=5,5x155,0765=852,92075 g. Ebből 1 besztercei M= 170,5841 g. 265 68x3,23076=219,69; 544x0,40923=222,62. 266 8x0,30692=2,45536.
