Századok – 1990
Dokumentumok - Vida István: Nagy Ferenc „meghallgatása” az amerikai külügyminisztériumban 1947 júniusában V–VI/787
842 DOKUMENTUMOK Azután már csak azt engedték kinevezni, aki nekik megfelelő volt, s néha egy-két kisgazdapárti vagy pártonkívüli tisztet, hogy tárgyilagosságot mutathassanak. Az oroszok egyébként mindazokat a vezérkari tiszteket, akik a háború előtt vagy alatt a defenzív szolgálatot vezették, összefogdosták, és elhurcolták. így például Kádár Gyula vezérőrnagyot'13 2 Hátszegi Ottó ezredes, volt katonai attasét, akik a háború alatt a nyugati szövetségesekkel érintkezést kerestek, és ezért a Gestapo fogságában voltak, az oroszok letartóztatták, és hosszabb szabadságvesztésre ítélték. Ezzel szemben Kuthy László tábornokot,13 3 aki a németek bevonulása után Kádár Gyula utódja lett, és később a kommunistákkal szemben nagyon szolgálatkésznek bizonyult, vezető beosztásban meghagyták. A nyilas katonai törvényszék által annak idején halálra ítélt Almásy Pál altábornagyot13 4 hosszas kommunista sajtótámadások után az oroszok egyenes kívánságára kellett nyugdíjazni. A háború alatt jobboldalinak ismert Radványi ezredes13 5 ma Dinnyés miniszterelnök bizalmi embere és a miniszterelnökség elnöki osztályának vezetője. Ily dolgok a szovjet ellenőrző bizottság hozzájárulása nélkül nem történhettek meg. 31. Hogyan került a rendőrség a Magyar Kommunista Párt ellenőrzése alá, és mi a kapcsolata a Magyar Kommunista Pártnak a politikai rendőrséggel? A debreceni kormány belügyminiszterét, Erdeit mindenben a kommunisták irányították. A kommunisták befolyására ő adta a rendőrség vezetését kommunista kézbe. Végül is a politikai rendőrség egészen kommunista irányítás alá került. 32. Mi a Honvédelmi Minisztérium katonapolitikai osztályának szerepe, és milyen viszonyban áll a kommunista párttal és a megszálló hatóságokkal? A katonapolitikai osztály Debrecenben azzal az ürüggyel alakult, hogy nyugatról visszatérő tiszteket fog ellenőrizni. Később kimondottan politikai célokat szolgált a kommunista irányítás alatt, és amint a június 22-i feljegyzés mutatja, szoros kapcsolatban áll a szovjet hatóságokkal. Nyomatékosan ajánlom Kruhina ezredes kihallgatását ebben a kérdésben is. 132 JKádár Gyula (1898-1982) — hivatísos katonatiszt, vezérkari ezredes. 1918-ban avatták hadnaggyá. Csapattiszti szolgálat után 1942. máj. l-t<51 a VKF-6, majd 1943. július végétől a VKF-2 (felderítő) osztály vezetője. 1944. márc. 19. után a Gestapo letartóztatta. Kiszabadulása után a szovjet hatóságok vették_őrizetbe, és 10 évet a Szovjetunióban töltött. '13 3 Kuthy László (1896-1958) — hivatásos katonatiszt, vezérezredes. 1935-ig testőrtiszt, majd a VKF-nél szolgált. 1944. máj. 4-től 1944. okL 16-ig a VKF-2 vezetője Kádár Gyula letartóztatása után. Részt vett az ellenállási mozgalomban; 1945. jan. 18-án a nyilasok letartóztatták. 1945-ben került a FIM állományába, 1946. febr. 21- tői 1948. febr. 15-ig a HM felügyelője, 1948. febr. 15-től a HM politikai államtitkára. 134 Almásy Pál (1902-1985) — hívatásos katonatiszt, altábornagy. 1944. okt. 15. után a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottság Katonai Vezérkara szűkebb törzsének tagja. 1944. nov. 22-én letartóztatták, majd Sopronkőhidáról Németországba deportálták. 1945 nyarán tért vissza Magyarországra. A HM Anyagi Főcsoportjának főnöke lett, egyúttal a kisgazdapárt minisztériumi szervezetének elnöke. 1947. jan. 1- tői szolgálaton kívüli viszonyba helyezték. 135 Radványi Imre (1909-1984) — hadmérnök, vezérőrnagy. Részt vett az ellenállási mozgalomban, kapcsolatban állt az MKP Katonai Bizottságával. A felszabadulás után a negyedik vasútépítő zászlóalj parancsnoka, majd különböző katonai beosztásokban szolgált. 1947-48-ban Dinnyés Lajos miniszterelnök titkárságán dolgozott.
