Századok – 1990

Dokumentumok - Vida István: Nagy Ferenc „meghallgatása” az amerikai külügyminisztériumban 1947 júniusában V–VI/787

DOKUMENTUMOK 837 kat a kisgazdapárt soha többé nem tudta behozni, még a szabadon tartott választáso­kon elért győzelem után sem. Az ellene szövetkezett kommunista-orosz erők nyo­masztóan érvényesültek vele szemben. A választások ugyan a kisgazdapárt kezébe adták forma szerint a belső hatalmat, a kommunistáknak azonban eztán is megmaradt az a lehetősége, hogy ezt túlicitálják a megszálló csapatok és az orosz ellenőrző bi­zottság tényleges hatalmával. A kisgazdapárt oldalán a szavazatok többsége, azaz a magyar nép többsége állt, de ezt az erőt csak egy módon lehetett volna belevetni a küzdelembe: polgárháború formájában. Utolsó többségi érvként ezt fel lehetett volna használni, mert az elkese­redett tömegek esetleg vállalták volna a harcot is, de tekintettel az ilyen harc kilátás­talanságára, nem vállalhattam a felelősséget a polgárháborúért. A felszabadulást kö­vető két év alatt a kisgazdapárt vezetőinek nagyon sok esetben kellett a párt tömegeinek indulatait fékezni, mert nyilvánvaló volt, hogy az elkeseredés kitörése a polgárháborút jelentené. A felszabadulás után a kisgazdapárt és a polgári politika kommunista-orosz fa­it-accompli-val találtai szembe magát. Megpróbált a helyzeten változtatni, de ered­ménytelenül. 2. A kommunista párttagok könnyebben kaptak élelmet a megszálló hatóságok­tól? Az első élelmiszerosztás a kommunista pártirodákból történt. Élelmi­szerkészletekhez abban az időben csak a szovjet katonai hatóságokon keresztül lehe­tett hozzájutni. Általában bebizonyítani igyekeztek a kommunisták, hogy elsősorban ők tudnak élelmiszert adni. A felszabadulás után nyomban megalakult Magyar-Szov­jet Művelődési Társaság tagjai külön juttatásban részesültek. De a piacokat is befo­lyásolták a kommunisták. Budapest külvárosaiban, a vámoknál feltartóztatták, és sa­ját céljaikra foglalták le a piacra indított szabad árut. 3. A megszálló hatóságok lehetőségek és állások tekintetében előnyben részesí­tették a kommunista párttagokat? A potsdami döntésnek a német vagyonra való utalását a szovjet úgy értelmez­te, hogy átvehetik azokat az üzlethelyiségeket is, amelyeket azelőtt német vállalatok vagy német állampolgárok béreltek. Ezeket az üzleteket azután illetékes szovjet ha­tóságok elsősorban a kommunistáknak adták oda. 4. Mi volt a szovjet megszálló hatóságok szerepe abban, hogy a magyar nemze­tiszocialista organizáció volt tagjai, akik a Magyar Kommunista Párthoz csatlakoz­tak, politikai amnesztiát kapjanak? Azok ellen a nyilasok ellen, akik kezdetben nyomban beléptek a kommunista pártba, úgy a bírósági, mint a rendőrségi eljárást mellőzték. Csak egy-két esetben jár­tak el olyan kommunista párttag ellen, akiről a nyilvánosság előtt bebizonyították, hogy exportált nyilas volt. 5. Meglátogatták-e valaha a szovjet megszálló hatóságok a koncentrációs tábo­rokat, hogy a szabadulás ígéretével tagokat szerezzenek a kommunista pártnak, vagy megkönnyítettek ilyen látogatásokat a kommunista párt tagjai részére? Arról nem tudok, hogy szovjet hatóságok a táborokban politikailag befolyásol­ták volna az embereket, de maga a kommunista párt az internáló táborokban is agi­tált és gyűjtött szabadulás ígéretével párttagokat.

Next

/
Thumbnails
Contents