Századok – 1990

Dokumentumok - Vida István: Nagy Ferenc „meghallgatása” az amerikai külügyminisztériumban 1947 júniusában V–VI/787

DOKUMENTUMOK 837 kat a kisgazdapárt soha többé nem tudta behozni, még a szabadon tartott választásokon elért győzelem után sem. Az ellene szövetkezett kommunista-orosz erők nyomasztóan érvényesültek vele szemben. A választások ugyan a kisgazdapárt kezébe adták forma szerint a belső hatalmat, a kommunistáknak azonban eztán is megmaradt az a lehetősége, hogy ezt túlicitálják a megszálló csapatok és az orosz ellenőrző bizottság tényleges hatalmával. A kisgazdapárt oldalán a szavazatok többsége, azaz a magyar nép többsége állt, de ezt az erőt csak egy módon lehetett volna belevetni a küzdelembe: polgárháború formájában. Utolsó többségi érvként ezt fel lehetett volna használni, mert az elkeseredett tömegek esetleg vállalták volna a harcot is, de tekintettel az ilyen harc kilátástalanságára, nem vállalhattam a felelősséget a polgárháborúért. A felszabadulást követő két év alatt a kisgazdapárt vezetőinek nagyon sok esetben kellett a párt tömegeinek indulatait fékezni, mert nyilvánvaló volt, hogy az elkeseredés kitörése a polgárháborút jelentené. A felszabadulás után a kisgazdapárt és a polgári politika kommunista-orosz fait-accompli-val találtai szembe magát. Megpróbált a helyzeten változtatni, de eredménytelenül. 2. A kommunista párttagok könnyebben kaptak élelmet a megszálló hatóságoktól? Az első élelmiszerosztás a kommunista pártirodákból történt. Élelmiszerkészletekhez abban az időben csak a szovjet katonai hatóságokon keresztül lehetett hozzájutni. Általában bebizonyítani igyekeztek a kommunisták, hogy elsősorban ők tudnak élelmiszert adni. A felszabadulás után nyomban megalakult Magyar-Szovjet Művelődési Társaság tagjai külön juttatásban részesültek. De a piacokat is befolyásolták a kommunisták. Budapest külvárosaiban, a vámoknál feltartóztatták, és saját céljaikra foglalták le a piacra indított szabad árut. 3. A megszálló hatóságok lehetőségek és állások tekintetében előnyben részesítették a kommunista párttagokat? A potsdami döntésnek a német vagyonra való utalását a szovjet úgy értelmezte, hogy átvehetik azokat az üzlethelyiségeket is, amelyeket azelőtt német vállalatok vagy német állampolgárok béreltek. Ezeket az üzleteket azután illetékes szovjet hatóságok elsősorban a kommunistáknak adták oda. 4. Mi volt a szovjet megszálló hatóságok szerepe abban, hogy a magyar nemzetiszocialista organizáció volt tagjai, akik a Magyar Kommunista Párthoz csatlakoztak, politikai amnesztiát kapjanak? Azok ellen a nyilasok ellen, akik kezdetben nyomban beléptek a kommunista pártba, úgy a bírósági, mint a rendőrségi eljárást mellőzték. Csak egy-két esetben jártak el olyan kommunista párttag ellen, akiről a nyilvánosság előtt bebizonyították, hogy exportált nyilas volt. 5. Meglátogatták-e valaha a szovjet megszálló hatóságok a koncentrációs táborokat, hogy a szabadulás ígéretével tagokat szerezzenek a kommunista pártnak, vagy megkönnyítettek ilyen látogatásokat a kommunista párt tagjai részére? Arról nem tudok, hogy szovjet hatóságok a táborokban politikailag befolyásolták volna az embereket, de maga a kommunista párt az internáló táborokban is agitált és gyűjtött szabadulás ígéretével párttagokat.