Századok – 1990
Dokumentumok - Vida István: Nagy Ferenc „meghallgatása” az amerikai külügyminisztériumban 1947 júniusában V–VI/787
832 DOKUMENTUMOK 31-én a berni követség kommunista titkára, Száll József11 9 felkeresett, hogy azt az utasítást kapta Budapestről Rákositól, kérje el tőlem a lemondólevelemet, azt azonnal vigye Budapestre, és ennek ellenében ki fogják hozni László fiamat. Kijelentettem, semmilyen körülmények között sem adom át lemondólevelemet László fiam átvétele előtt·. László fiamat június 2-án hozták a svájci határra. Megkérdeztem a gyermeket kísérő külügyi tisztviselőt, dr. Flóriánt,12 0 egyéb kikötéseimet teljesítette-e a magyar kormány, pl. szabadon bocsátotta-e Kapócs Ferenc titkáromat a rendőrség. Flórián azt felelte, hogy ezt nem tudja. Azt mondtam neki, hogy időt adok arra, hogy felhívja Budapestet, s megkérdezze a kormánytól, szabadon van-e a titkárom, vagy nincs. Amíg a budapesti telefonra várakoztunk, felhívott Gordon követ Bernből, és azt a véleményét nyilvánította, hogy a svájci kormány nem venné jó néven, ha én a gyermek átvétele esetében sem adnám át lemondólevelemet, és Svájcból dementálnék. — Amidőn azután megérkezett a budapesti értesítés, hogy titkáromat nem bocsátották szabadon, mert öszeesküvőnek tartják, jegyzőkönyvbe véve, hogy a megállapodásnak ezt a pontját a magyar kormány nem teljesítette, június 1-ről kelt lemondólevelemet a külügyi tisztviselőnek átadtam. Washington, 1947. június 22-én. A pótlás: Kiegészítések az 1947 június 22-én kelt feljegyzéshez Puskin kijelentése a párizsi döntés után Midőn (1946) május elején Párizsban a külügyminiszterek azt a döntést hozták, hogy javasolni fogják a béketárgyaláson egész Erdélynek Romániához való csatolását, azonnal felkerestem Puskin .követet, s szemrehányást tettem neki, amiért a Szovjetunió cserbenhagyta Magyarországot. Megemlítettem azt is, nem tudom megérteni, miért viselkedik velünk szemben a Szovjetunió minden vonatkozásban bizalmatlanul. Puskin tagadta, hogy a Szovjetunió cserbenhagyta volna Magyarországot, de rezignáltán megjegyezte: „Mi tisztában vagyunk azzal, hogy Magyarországon számunkra nem nyílik virág." A fakultatív vallásoktatás és a szovjet 1946. szeptember végén Puskin követet libavadászatra hívtam meg Hortobágyra. Azt akartam elérni, hogy Kovács Bélával szemben a szovjet bizalmatlanságát eloszlassam. Nem is hívtam magammal mást, csak Kovács Bélát és titkáromat, Puskin 119 Száll József (1921-) — újságíró, diplomata. 1943-tól az illegális KMP tagja, 1945-ben a MADISz alelnöke, a Szabad Nép munkatársa. 1945-t<51 a külügyminisztériumban miniszteri segédtitkár, majd 1946-47-ben a svájci magyar követség titkára. 120 Flórián János (1920-?)— diplomata. 1947-ben a magyar külügyminisztérium alkalmazottja.
