Századok – 1990
Dokumentumok - Vida István: Nagy Ferenc „meghallgatása” az amerikai külügyminisztériumban 1947 júniusában V–VI/787
DOKUMENTUMOK 825 gyar hatóságok kezébe, s amennyiben ezt hajlandók megtenni, úgy a magyar kormány gondoskodik arról, hogy a magyar hatóságok Kovács Bélát átvehessék. Hosszú ideig nem kaptam választ, majd április végén egy véletlen találkozás alkalmával Puskin követ azt mondotta, hogy nem tudják még Kovács Bélát átengedni, mert az ellene folyó vizsgálat még nincs befejezve. Kísérletek a helyzet tisztázására Kovács Béla letartóztatása után mintha a kommunisták és a szovjet dühe lecsillapodott volna. Március első napjaiban felvetődött a gondolat, hogy véget kell vetni a hosszantartó válságnak, és meg kellene teremteni a politikai békét. Ekkor már a kormány gazdasági miniszterei és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság orosz tagozata között tárgyalások folytak a Szovjetunió potsdami követeléseinek kielégítésére. Ezeken a tárgyalásokon megdöbbentő kép bontakozott ki. Kiderült, hogy a Szovjetunió nemcsak a német állampolgároknak Magyarországon lévő javait, hanem Németországnak és a német állampolgároknak magyar vállalatokkal szemben fennálló követeléseit is meg akarja kapni. Súlyosbította a helyzetet az, hogy a márkában fennálló német követelések átszámításánál egészen önkényes márka-árat állapítottak meg. Rácz Jenő pénzügyminiszter jelentette, hogy a szovjet követelései többre rúgnak, mint a Szovjetuniónak fizetendő jóvátétel, mert meghaladják a 200 millió dollárt. A politikai feszültség tovább tart. Jellemző a helyzetre, hogy az egyetértés annyira hiányzott a koalícióból, hogy a majdnem fél évvel ezelőtt lemondott Keresztury Dezső kultuszminiszternek10 1 a helyét sem tudtuk betölteni, és a Mistéth miniszter lemondásával megüresedett újjáépítési miniszterségre sem tudtunk senkit kinevezni. így kormányozni sem lehetett. A március 12-i megegyezés Két választás volt előttem: vagy lemondok, és utat engedek a teljes politikai káosznak, vagy megpróbálom még egy utolsó erőfeszítéssel megteremteni a belpolitikai békét, hogy azután ezzel elhúzzuk az időt a békeszerződések ratifikálásáig és nemzeti függetlenségünk visszanyeréséig. A köztársasági elnök az utóbbit tanácsolta, pártom is hajlott a megegyezésre, bármennyire félt is a megegyezés feltételeitől. Végre március első napjaiban összeültek a pártok vezetői, hogy a pártközi béke megteremtéséről tárgyaljanak. A kisgazdapártból rajtam kívül Oltványi Imre és Balogh István10 2 vettek részt. A kommunista pártot Rákosi, Rajk és Kádár János10 3 képvisel-101 Kcrcsztury Dezső (1904-) — író, költö, irodalomtörténész, parasztpárti politikus. 1936-tól 1945-ig az Eötvös Kollégium tanára, 1945-től 1948-ig igazgatója. A felszabadulás után belépett a Nemzeti Parasztpártba. 1945. nov. 15-től 1946. dec. 6-ig kultuszminiszter, de hivatalosan csak 1947. márc. 14-én mentették fel. 10 " Balogh István, Balogh páter (1894-1976) — római katolikus pap, kisgazdapárti politikus. 1944. dec. 23-tól 1947. máj. 31-ig a miniszterelnökség államtitkára. 1945. nov. 4-től képviselő. 1946-tól a FKgP Politikai Bizottságának tagja, 1947 februárjától a párt főtitkára. 103 Kádár János (1912-1989) — kommunista politikus, 1945 májusától az MKP KB és a Titkárság tagja. 1945. novemberétől a Nagybudapesti Pártbizottság titkára, 1946 szeptemberétől főtitkárhelyettese.
