Századok – 1990
Dokumentumok - Vida István: Nagy Ferenc „meghallgatása” az amerikai külügyminisztériumban 1947 júniusában V–VI/787
822 DOKUMENTUMOK zőkönyvi vallomásában az állott, hogy ennek a levélnek szerzőségét vállalta. A levelet Gyulainak kézbesítő táncosnő kilétéről és Pálffyval való kapcsolatáról talán a Bécsbe szökött Kruhina ezredes tudna közelebbi felvilágosítást adni. Február első napján megérkezett a nemzetgyűléshez a Népügyészség átirata, melyben Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését kérte. A parlamentben éppen a költségvetés vitája folyt. Kovács István nemzetgyűlési képviselő9 6 a Független Kisgazdapárt 120 parasztképviselőjének megbízásából határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben Kovács Béla és az összeesküvés megvizsgálására parlamenti vizsgálóbizottság kiküldését kérte. A házszabályok szerint a parlament csak később határozhatott a javaslat fölött. A kommunisták pártközi értekezlet összehívását kérték, amelyen kijelentették, hgy sem ők, sem a Baloldali Blokk többi pártjai a parlamenti vizsgálóbizottságban részt nem vesznek, és a koalíció felbomlásának tekintik, ha a kisgazdapárt ragaszkodik a vizsgálóbizottsághoz. Egyben megindultak a tüntetések, amelyeken a fellázított tömegek Kovács Béla kiadását követelték, és az összeesküvés súlyos megbüntetését kívánták. Úgy intézkedtem ezek után, hogy a parlamenti vizsgálóbizottság kiküldését függőben tartjuk, a nemzetgyűlés mentelmi bizottsága pedig Kovács Béla ügyében halasztó határozatot hoz. A feszültség a politikai életben a végsőkig kiéleződött. Néhány nap múlva a köztársasági elnök környezetéből olyan javaslat hangzott el, hogy Kovács Béla álljon mentelmi jogának védelme alatt a rendőrség elé, és tegyen vallomást. Hosszas tárgyalások következtek ebben az ügyben. Kovács Béla maga is hajlandóságot mutatott a rendőrség elé állni mentelmi jogának védelme alatt. Eközben kiderült, hogy Saláta Kálmán képviselő a letartóztatás elől külföldre szökött. Ez a körülmény méginkább izgatta a közéletet. Hosszas vitatkozás után Kovács Béla beleegyezésével egy megállapodás jött létre, mely szerint Kovács Béla három napig a rendőrségnek, három napig pedig az ügyészségnek áll rendelkezésére, hogy elmondja, mit tud az összeesküvésről, hogy mivel tudja az ellene emelt vádakat megcáfolni. Ez a megállapodás Jékely László köztársasági elnöki kabinetfőnök96 a közvetítésével és a köztársasági elnök közbejöttével a pártok vezetői között jött létre. A tárgyalásokon résztvett Ries igazságügy miniszter 7 is. Semmilyen körülmények között sem járultam volna hozzá, hogy Kovács Béla mentelmi jogát felfüggesszék, s Tildy Zoltánnal megegyeztünk abban, hogy Kovács Béla csak azért tegyen vallomást a hatóságok előtt, hogy az előbb letartóztatottak elleni ítéletben>meg ne bélyegezhessék, s a bíróság előtt ott legyen az ő cáfolata is az ellene emelt vallomások mellett. 96 Kovács István (1900-1980) — kisparaszt, kisgazdapárti politikus. 1942-44-ben a Magyar Parasztszövetség Fejér megyei elnöke. 1945. nov. 4-t<51 nemzetgyűlési képviselő. 1946. szept. 7-től az FKgP PB tagja. Parlamenti vizsgálóbizottság felállítására vonatkozó indítványát 1947. febr. 7-én teijesztette elő a parlamentben. 9<S/ " Jékelyi László (1906-?) — ügyvéd, kisgazdapárti politikus. 1945. nov. 4-től nemzetgyűlési képviselő. 1945-46-ban a Népbíróságok Országos Tanácsának bírája. 1946. febr. 1-től 1947. jún. 20-ig Tildy Zoltán köztársasági elnök Elnöki Hivatalának vezetője. 1947. júniusában illegálisan elhagyta az országot, és az Egyesült Államokban telepedett le. Ries István (1885-1950) — ügyvéd, szociáldemokrata politikus. 1945. aug. 20-tól az SzDP PB tagja. 1945. júl. 21-től 1950. júl. 17-ig igazságügyminiszter.
