Századok – 1990
Dokumentumok - Vida István: Nagy Ferenc „meghallgatása” az amerikai külügyminisztériumban 1947 júniusában V–VI/787
DOKUMENTUMOK 815 Kommunista kongresszus 1946. nyár végén a kommunisták kongresszust tartottak. A kongresszust megelőző hetekben olyan hírek jártak, hogy a kommunisták puccsra készülnek, és direkt akciókkal próbálják magukhoz ragadni a hatalmat. Ez nem következett be, sőt a kongresszuson tűrhető magatartást tanúsítottak. Lehetséges, hogy a kommunista pártot a direkt akció tekintetében komoly megfontolásra bírta Kovács Bélának egy ebben az időben megjelent cikke,7 2 amelyben Kovács Béla azt írta, hogy hiába akarják provokálni a kisgazdapárti tömegeket, azok semmiképpen nem mennek ki az utcára, és hogy a kommunisták ökölrázására higgadt magatartással kell felelni. A kongresszus után azonban a kommunisták mindent elkövettek, hogy válságot idézzenek elő. Összehívták a Baloldali Blokk vezetőségét, és követeléseket állítottak fel a Független Kisgazdapárttal szemben. Ezek között a követelések között szerepelt a Független Kisgazdapárt további megtisztítása, ami azt jelentette, hogy újabb képviselők kizárását kívánták a kisgazdapárttól. Követelték továbbá az államosítások kiterjesztését, főleg a malmokra. Követelték a magyar politikai élet egyoldalú balrafordulását. A kisgazdapárt ezekre a követelésekre a maga részéről is követelések felállításával válaszolt. Követelte a kisgazdapárt az arányosítások továbbvitelét, a B-lista revízióját, amely által a létszámcsökkentésnél előfordult nagyszámú igazságtalanságokat korrigálni lehet. Követelte a mezőgazdaságnak jelentős hitellel való ellátását, a Parasztszövetségnek a szakszervezetekkel egyenlő rangúvá tételét és még számos, a magyar nép életét érintő kérdés megoldását. A pártok összeültek tanácskozásra, hogy a kétoldalú követeléseket összeegyeztessék. A kisgazdapárt tiltakozott a további kizárások ellen, az államosítások továbbterjedése ellen, csupán ahhoz járult hozzá, hogy a mezőgazdasági védőanyagok és állati oltószérumok termelését helyezi állami ellenőrzés alá, a malmok államosítása kérdésében pedig hozzájárult a nagymalmok külön megbízottakkal való ellenőrzéséhez, és a kismalmoknak közönséges malomellenőrökkel való ellenőrzéséhez. Néhány gazdasági kérdésben pillanatnyi megegyezés jött létre. A politikai kérdésekhez el sem jutottunk a tárgyalások során, mert közben a kommunisták magatartása folytán olyan feszültté vált a helyzet, hogy a válság megoldására alig kínálkozott lehetőség. Elhatároztam, hogy semmilyen körülmények között sem fogok engedni a kommunista követeléseknek: a támadások egymás után érték a kisgazdapártot, és sorban támadták annak bátrabb tagjait. December elején mindent elkövettem a válság megszüntetése érdekében, mert a hosszantartó válság mérhetetlen károkat okozott a magyar közgazdasági életnek. A karácsony előtti napokban a köztársasági elnökkel egy mezőhegyest vadászatot beszéltünk meg, amelyre meghívtuk Rákosi Mátyást, Szakasits Árpádot és Veres Pétert, a parasztpárt vezérét7 3 is, azzal, hogy ezen a vadászaton megkíséreljük a meg-4370 -en töltötték napjaikat internáló táborokban. Lásd bővebben: Zinner Tibor: Háborús bűnösök perei. Internálások, kitelepítések, igazoló eljárások. 1945-1949. Történelmi Szemle, 1985. 1. sz. 119-125. old. " Lásd: Kovács Bcla: Nélkülünk nincs demokrácia. Kis Újság, 1946. szept. 28. > 7"' Veres Péter (Í897-1970) — (ró, publicista, politikus. A Nemzeti Parasztpárt egyik megalapítója, 1939. aug. 20-tól a párt Végrehajtó Bizottságának tagja, 1945. ápr. 26-tól a párt elnöke. 1945. nov. 4-től parlamenti képviselő. 1945 márciusától az Országos Földbirtokrendező Tanács elnöke. 1947. márc. 14-től szept. 24-ig építési és közmunkaügyi miniszter, 1947. szept. 24-től 1948. szept. 9-ig honvédelmi miniszter.
