Századok – 1990
Dokumentumok - Vida István: Nagy Ferenc „meghallgatása” az amerikai külügyminisztériumban 1947 júniusában V–VI/787
806 DOKUMENTUMOK vetelni fogjuk, s csak amennyiben a csehszlovákok ragaszkodnának a magyar lakosság eltávolításához, vetjük fel Csehszlovákia felé is a területi kérdést. Moszkvában a Szovjetunió vezetői tartózkodtak attól, hogy az elfogultság látszatába kerüljenek. Parádés fogadtatást rendeztek, s engem nagy barátsággal és vendégszeretettel vettek körül, előterjesztésünket meghallgatták: Sztálin, Molotov,27 továbbá Mikojan2 8 és Dekanozov 9 miniszterek gazdasági természetű kérdéseinkre nézve kedvező döntést hoztak. Ugyanis a 6 évben megállapított jóvátételi teljesítést felemelték 8 évre, a vasút helyreállítása címén követelt 15 millió dollárt elengedték, kilátásba helyezték a kereskedelmi egyezmény alapján való további szállításokat, Magyarország békecéljait illetően azonban a legbehatóbb érdeklődés ellenére sem nyilatkoztak. Egyetlen vonatkozásban azonban megértést mutattak, amikor Sztálin kijelentette: elismeri, hogy jogunk van a Csehszlovákiában élő magyar lakosság számára polgári egyenlőséget követelni, s hogy ebben a követelésünkben támogatni is fog. — Sajnos ezt az ígéretet a béketárgyalásokon nem tartották meg.30 Fokozott orosz beavatkozás a katonai kinevezésekbe 31 1946. nyár elején felkeresett Tombor Jenő honvédelmi miniszter, s elmondotta, hogy Kondratov orosz tábornok32 magához kérette, mint a SZEB katonai osztályának vezetője, és közölte vele, hogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság a fegyverszüneti egyezményből folyó azon jogát, mely szerint a magyar hadseregben végrehajtandó előléptetéseket és beosztásokat ellenőrizheti, a jövőben fokozottabban kívánja érvényesíteni. Nyomban közölte is Tombor Jenővel, hogy a határőrséget mintegy 10 000 főre kell kiegészíteni, és ennek parancsnokává Pálffy-Oesterreicher ezredest, a katonapolitikai osztály vezetőjét3 3 kell kinevezni. Tombor elmondotta, hogy miután véleménye szerint a fegyverszüneti egyezmény az oroszoknak nem ad jogot 27 Molotov, Vjacseszlav Mihajlovics (1890-1984) — szovjet politikus. 1939. máj. 3-től 1949-ig külügyi népbiztos ill. külügyminiszter. Mikojan, Anasztasz Ivanovics (1895-1978) — szovjet politikus. 1937-től 1946-ig a Népbiztosok Tanácsa elnökhelyettese; 1938-tól 1949-ig külkereskedelmi népbiztos ill. külkereskedelmi miniszter. 29 Dekanozov, Vlagyimir Gcorgijevics (1898-1953) — tisztviselő, szovjet-grúz politikus. 1920-tól tagja az SzKP-nak. 1938-39-ben az NKVD főparancsnokságán a külföldi osztály, majd a kémelhárítás vezetője. 1939 májusától külügyi népbiztoshelyettes, közben 1940 novemberétől 1941 júniusáig a Szovjetunió berlini nagykövete is. (1953-ban a Berija-per során halálra ítélték és kivégezték.) 30 A magyar kormányküldöttség 1946. ápr. 9-18. közötti moszkvai hivatalos látogatására lásd: Balogh Sándor: Magyarország külpolitikája 1945-1950. Bp., Kossuth, 1988. II. kiad., 159-178. old. (Továbbiakban: Balogh: Magyarország külpolitikája, II. kiad.) 31 Tombor Jenő (1880-1946) — hivatásos katonatiszt, újságíró, vezérezredes. 1945. nov. 15-től haláláig, 1946. júl. 25-ig honvédelmi miniszter. 32 Kondratov, A. P. — vezérőrnagy, 1945. februárjától a SZEB katonai osztályának vezetője. 33 Pálffy (Oesterreicher) György (1909-1949) — hivatásos katonatiszt, altábornagy. 1932-ben avatták tüzérhadnaggyá. 1939-ben lemondott rangjáról, az Egyesült Izzó Rt. tisztviselője, majd cégvezetője. Részt vett az ellenállási mozgalomban; 1944 szeptemberétől az MKP Katonai Bizottságának vezetője. A felszabadulás után, 1945. márc. 6-tól a HM Katonapolitikai Osztályának vezetője, 1946. márc. 15-től a Határőrség országos parancsnoka. 1949-ben koholt vádak alapján letartóztatták és kivégezték. 1955-ben rehabilitálták.
