Századok – 1990
Tanulmányok - Izsák Lajos: A polgári ellenzéki pártok Magyarország nemzetközi helyzetéről külpolitikai lehetőségéről (1944–1947) V–VI/753
A POLGÁRI ELLENZÉK MAGYARORSZÁG KÜLPOLITIKÁJÁRÓL 1944 ÉS 1947 KÖZÖTT 759 17 szán csatlakoztak a Független Kisgazdapárthoz. Más volt a helyzet azonban a Keresztény Demokrata Néppárt, illetve a Demokrata Néppárt esetében. A Keresztény Demokrata Néppárt (KDNP) 1944. október közepén alakult meg Budapesten. Ez a párt nem vett részt az MNFF megalakításában Szegeden, de szervezői még 1945 januárjában Szegeden hozták nyilvánosságra programját, amely már bevezetőjében leszögezte, hogy a KDNP a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front többi pártjával együtt „részt akar venni az összeomlott magyar haza romjainak eltakarításában és az új ország felépítésének művében". A KDNP az örök kereszténységet, a „Magyarok Nagyasszonya előtt az országot felajánló Szent István király halhatatlan alakját ragyogtatja", és azt hangsúlyozza, hogy a párt „megdönthetetlen világnézeti alapra épít: Isten, Krisztus hódoló elismerésére, az Egyház megbecsülésére, ebből következik az ember méltóságának tisztelete, a munka és a munkás értékelése, a magántulajdon védelme, a családi élet szentsége, az otthon szeretete és a haza szolgálata". A párt olyan demokratikus politikát tűz zászlajára, amelyben a nép minden fia fokozottan bekapcsolódhatik saját sorsának és a közügyeknek az intézésébe".18 Ez a párt 1945 elején szinte monopolhelyzetbe jutott atekintetben, hogy zászlóbontása után esetleg az egész hazai ellenzék képviselőjévé válhasson. A koalíció pártjainak baloldali politikusai megakadályozták ebben, elutasították jelentkezésüket és részvételüket az MNFF-ben, vagy azon kívül is. Hasonló álláspontra helyezkedett az Ideiglenes Nemzeti Kormány és az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága is.19 1945 tavaszán azonban — az említett negatív állásfoglalások ellenére is — ez a párt (most már Demokrata Néppárt elnevezéssel) tovább folytatta szervezőmunkáját. A párt szervezőinek május végén sikerült megszerezniük a katolikus püspöki kar támogatását. Néhány héttel később azonban összeütközésre került sor a párt Barankovics István, illetve Pálffy József vezette szárnya között. Az összeütközés oka személyi és elvi-politikai ellentét volt. Azon túl, hogy külön- külön szerették volna megszerezni maguknak a párt elnöki posztját, Pálffy nyíltan is szembehelyezkedett a demokratikus erőkkel, és elutasította a velük való bármilyen kapcsolatot, a külpolitikában pedig az angolszász nagyhatalmakkal való együttműködést tartotta a legfontosabbnak. Barankovics, viszont a belpolitikában igen nagy megértést mutatott a népi demokratikus erők iránt, sőt, igényelte a velük való együttműködést, a külpolitkában viszont — felismerve a nemzetközi helyzetben bekövetkezett változásokat — a Szovjetunió támogatása, illetve a vele való együttműködés mellett foglalt állást. „A független Magyarország fönnállásának leghatásosabb külső biztosítékát — írta Barankovics egyik levelében Szakasits Árpádnak 1945 májusában — a Szovjetunióval való őszinte külpolitikai barátságban kell felismernünk, akarnunk és ápolnunk."2 0 A két csoport között elkezdődött a vetélkedés — az ekkorra már esztergomi érsekké kinevezett — Mindszenty József kegyének elnyeréséért. A vitát végül nem 17 Nagy Vince: Októbertől októberig. Emlékiratok-önéletrajz. New York, 1962. 260-268. és Vida István: A Független Kisgazdapárt politikája 1944-1947. Akadémiai Kiadó, 1976. 35-37. o. A Keresztény Demokrata Néppárt programja 1945. Szeged. In: Indul a KALOT. Eligazítás az dj helyzetben. Kiadja Ugrin József. 1945. 6. o. Izsák Lajos: A Keresztény Demokrata Néppárt és a Demokrata Néppárt 1944-1949. Kossuth Könyvkiadó, 1985. 5-35. o. 20 PI. Arch. 283-10/198.
