Századok – 1990

Tanulmányok - Pintér István: A két munkáspárt külpolitikai koncepciói a Horthy-korszakban V–VI/708

A KÉT MUNKÁSPÁRT A KÜLPOLITIKÁRÓL A HORTHY-KORSZAKBAN 735 A pártvezetés örömébe hamarosan üröm vegyült. Magyarország 1939 januárjában csatlakozott az antikomintern-paktumhoz, ami ellen antikommunizmusa miatt ugyan nyíltan nem lépett fel, de a belpolitikában is tapasztalnia kellett a fasizálódás és a német befolyás erősödését. Ezt az ellentmondást — a területszerzés feletti örömöt és annak negatív következményeit — fejezte ki a párt 1939 januári pártkongresszusán elfogadott határozat is, amelyben hangsúlyozták, hogy fel kell lépni minden olyan „belülről és kívülről jövő veszéllyel szemben", amely az ország szabadságát fenyegeti. „Magyarország függetlenségének feltétlen és minden körülmények között való megóvása, és ha kell, elszánt és áldozatkész védelme: a magyar nép számára a lét, vagy nem lét kérdése ' '. Magyarországnak éppen ezért olyan külpolitikát kell folytatni, amely „számot vet az ország adottságaival, földrajzi fekvésével és gazdasági szükségleteivel", „egyben azzal, hogy kis ország lévén, minden nagyhatalom rokonszenvére szükség van. " Kerülni kell mindent, ami nálánál sokkalta nagyobb erejű országokkal szembeállíthatná, de ugyanakkor „minden időre és minden eshetőségre fenn kell tartania az ország szabad elhatározásának feltétlen lehetőségét ' '8

8 Teleki kormányra kerülésekor a pártvezetés ismét figyelmeztetett, hogy „botorság" volna nem számolni a német állam súlyával és szerepével, de ez nem jelenthet egyet az ország függetlenségének feladásával, azzal, hogy a ország életét német mintára rendezzék be. Csehszlovákia teljes szétzúzása után visszakerült Kárpátalja üdvözlése mellett az MSZDP politikájában már a hangsúly a következményekre helyeződött át, amit a Népszava így fogalmazott meg: „megtartani és megmaradni". A pártkongresszuson elfogadott jelszó: „Független, demokratikus Magyarországot" vált a párt 1939-es választási propagandájának központi gondolatává. Igaz, ez továbbra sem volt mentes bizonyos nacionalista felhangoktól. Külpolitikánknak vezérelve kell hogy legyen — olvasható a „Magyarország dolgozó népéhez" című választási felhívásban — a Duna-medencében élő népek békés együttélését elősegíteni, egyúttal azonban „biztosítani a magyarságnak történelmi szerepét megillető helyét", hogy „Magyarország a nemzeti és történelmi elv összhangzatos érvényesülésével jogainak teljes birtokába juthasson".9

0 Az SZDP — miután az MSZDP 1939-ben lemondott a nemzetköziségét hangsúlyozó „magyarországi" jelzőről — 1939 nyarán még bízva a háború elkerülhetőségében, tevékenységének és főleg propagandájának középpontjába a fenti elveket helyezte, amelyek a II. világháború kirobbanása után is meghatározó szerepet játszottak a párt politikájának alakulásában. * resszusát, örömmel üdvözli Magyarországtól a trianoni békediktátummal elszakított területek egy részének visszatérését. A szociáldemokrata párt mindig és minden viszonylatban szószólója és előharcosa volt a népek szabadságának és önrendelkező jogának, mert meggyőződése, hogy csakis az önrendelkező jognak, valamint az ország történelmi jogainak érvényesülése és gazdasági szükségleteinek kielégítése teremtheti meg Európa e részén a tartós és biztos béke alapjait." 88

Népszava, 1939. január 31. 89

U.o. 1939. február 19. 90

U.o. 1939. május 5.