Századok – 1990
Tanulmányok - Pintér István: A két munkáspárt külpolitikai koncepciói a Horthy-korszakban V–VI/708
A KÉT MUNKÁSPÁRT A KÜLPOLITIKÁRÓL A HORTHY-KORSZAKBAN 725 kíteni a Szovjetunió elleni háborúra Délkelet-Európában elsősorban számbajövo vazallusait. És mert Anglia ezt akarja, azért válik Magyarország számára a kisantant amúgyis meglazult gyűrűjében Csehszlovákia a fő támadási iránnyá.5 5 A párt úgy látta, hogy az angol kormány a Rothermere-akciót addig támogatta, amíg az zavart keltett a kisantant államai között. Abban a pillanatban megtagadott vele minden közösséget, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az nem gyengíti a kisantantot, ellenkezőleg, a bennük meglévő ellentéteket is lefékezi, és szorosabbra fűzi kapcsolataikat Franciaországgal. Ugyanakkor a növekvő olasz-francia ellentét hátterében az olasz-magyar szerződés erősítette Olaszország balkáni aspirációit, gyengítette Franciaország befolyását, a kisantanttal szemben pedig a magyar érdekek előtérbe kerülését. Bethlen aktív külpolitikájának része volt, hogy Lengyelország és Törökország felé is nyitni próbált, miközben magyarázkodásra kényszerült Jugoszláviával szemben, amelyet opedig a kisantanton belül megnyerhtő partnernek tekintett, és tett is erre kísérleteket. 6 1927-1928-ban azonban az angol-francia ellentétek mérséklődése a Bethlenféle külpolitika izolálódásához, a Trianon revíziójához fűzött remény csökkenéséhez vezetett, miközben az országban — éppen az előzmények miatt — kibontakozóban volt egy erőteljes revíziós propaganda, amit a Revíziós Liga megalakulása tovább növelt. Ebben a helyzetben a KMP feladatát Révai így fogalmazta meg: „különbséget kell tenni a magyar burzsoázia revíziós imperializmusa és a dolgozó tömegek Trianon ellen irányuló jogos, demokratikus nemzeti vágyai, törekvései között, de úgy, hogy egy pillanatra sem tesz semmiféle engedményt sem az imperialista revíziós, sem a kispolgári nacionalista ideológiának." A fentiekből pedig három dolog következik — szögezi le Révai József: „Először: nem lehet a trianoni rablóbéke elleni forradalmi harcot egyszerűen átengedi a cseh, román stb. munkásságnak, a Kommunisták Magyarországi Pártjának is kötelessége harcolni Trianon ellen. Másodszor: nem elég egyszerűen revíziós magyar imperializmus ellen küzdeni, hanem ezt... egybe kell kapcsolni a magyar dolgozók nemzeti önrendelkező jogáért való harccal. Harmadszor: a Trianon elleni forradalmi harcot egybe kell kapcsolni a nacionalizmus elleni küzdelemmel, a cseh, román, jugoszláv munkássággal való szövetség, egység és egybeolvadás hirdetésével. Ha ezt nem tesszük, akkor a tömegek Trianon-ellenes demokratikus vágya is nacionalizmussá fajulhat." Révai cikke válasz volt arra a szektás álláspontra, amely a rendszer nacionalizmusával és irredenta politikájával úgy akart szembehelyezkedni, hog^a revízió követelését levette a napirendről, kiadva a „Le a revízióval" jelszót.5 7 Az 1928 végén napvilágot látott Blum-tézisek is úgy ítélik meg a Bethlen-kormány külpolitikáját, hogy az a fő kérdésben, Trianon revíziójának közeli lehetőségében, teljes kudarcot vallott. Az angol-francia ellentétek mérséklődése, az antant ismételt jelentkezése „végleg széttépte azokat az illúziókat", hogy Magyarország az 55 Új Március, 1927. 7. sz. Trianon revfzója — a Szovjetunió elleni háború jelszava. 56 Új Március, 1927. 8. sz. A konszolidáció külpolitikájának elsó kudarca. 57 Új Március 1929. augusztus-november. Kemény (Révai): Harcoljon-e a Kommunisták Magyarországi Pártja a revízió ellen?
