Századok – 1990
Tanulmányok - Engel Pál: A 14. századi magyar pénztörténet néhány kérdése I/25
66 ENGEL PÁL Lajos uralkodásának következő, legtartósabb, szintén jó minőségű ezüstből vert pénze a „szerecsendénár" volt, amely a nevét a páduai Saraceno (Szerecsen) Jakab kamaraispánról kapta, illetve arról a szerecsenfejről, amelyet jelvényeként a pénzre veretett.16 3 Első változatával 1366-ban találkozunk. Az ekkori pénzből már nem 100, hanem 132 dénár ért egy aranyat, és ugyanez volt az árfolyam 1371-ben is.16 4 Az új dénár 1366-ban történt bevezetésével hozható összefüggésbe a sárospataki népeknek 1367-ben a királyhoz intézett panasza, hogy Zámbó Miklós kassai kamaraispán a kamarahasznát aranyértékben (florenos ad numerum aureorum) követeli tőlük, holott ők „régi szokásuk és szabadságuk szerint" évente csak 100 dénárt fizettek. A király arra intette Zámbót, hogy csak annyit szedjen tőlük, amennyi eddig járt a várostól.165 1373-ban (vagy talán már 1372-ben) a kamara új veretet bocsátott ki, azzal összefüggésben, hogy az aranyforintot, mint láttuk,16 6 14%-kal felértékelte. Ennek a veretnek a hátlapján egy szerecsenfej volt látható.16 7 1373 decemberében új pénznek mondták, és 150 tett ki belőle egy forintot.16 8 Az új árfolyam azonban az addigival egyező értékű dénárt takart: a felértékelés előtt 132 dénár ért belőle egy aranyat, azt követően már 150. Ugyanezt a dénárt 1378-ban forintonként 37,5 számítási garassal, azaz továbbra is 150 dénárral számolták. Lajos utolsó éveiben ( 1380—82) az aranyár emelkedése 38, 40,16 9 majd 45 garasos,17 0 azaz 152, 160, ill. 180 dénáros kurzusokat eredményezett. 1385-től még ugyanez a pénz forgott 48 garas, azaz 192 dénár értékben,17 1 de a zavaros időkben a kincstár rákényszerült a dénár rontására. 1386 és 1390 között a 163 1372. II. 2: cum antiquis denariis per magistrum Saracenum cusis (Z. III. 446); 1372. XI. 9: Gönyúi János a király részéről leánynegyedet fizet de moneta Saracheni (Dl. 6073); 1380: denari Saracenales (Dl. 6708). Vö. Huszár i. m. 63-64. 164 1366, Borsod m.: 40 florenos aureos vei pro quolibet floreno 33 grossos (Dl.5485); 1371: florenus auri cum denariis, videlicet pro quolibet flor 33 grossos (Kállay 168 la, 1681 b, idézi Kováts, MZSO. IV. 448). Ez az első „szerecsenpénz" lehetett a „szerecsenfej jegyi! szentlászlós dénár" (Huszár i. m. 64). Kissé eltérő számítása ugyanennek a pénznek. 1371, Borsod flor. pro (!) 32 grossos (Dl. 89415=F. IX/6. 165, reg.) 165 secundum antiquam eorum consuetudinem atque libertatem florenos in solutione lucre camere nostre annis singulis cum 100 denarios persolvisçent, nunc autem tu florenos ad numerum aureorum extorquere conaretis super ipsos (Z. III. 340). 166 Erre és a következőkre Id. a 4. fejezetet. 167 1375-ből oklevéllel is adatolt az az új pénz, amelynek hátlapját szerecsenfej díszítette (Husfár i. m. 63). 168 computando florenum pro 150 denariis; ennek megfelelően 200 M új dénár (1 M-t 10 penzíval)=533 1/3 ft. (Vat. 1/1. 454). 169 1380. Fejér m.: flor. auri ... cum 40 grossis (Veszp. Reg. 738. sz.); 1380: flor. auri per 40 grossos, grossum autem per 4 den. (Velits It., idézi Kováts. MZSO. IV. 448); 1381, Sáros: flor. per 40 grossos (F. IX/5. 469); 1382, Erdély: flor. 40 grossis (ZW. II. 557); 1385: egy budai házért Nagy Lajos király annak idején 300 ft-ot fizetett, quemlibet eorum 40 grossis computando (H. III. 221). I7(i j3g2; birtokeladás Zalában pro ... 4000 florenis auri, pro singulis eorundem 45 grossis ... et grossum quemlibet 4 denariis numerando (F. IX/7. 468): 1382: flor. aureorum ... 45 grossos (F. X/l. 53). Besztercebányán ennek felelhet meg 1381-ben a 46 garasos forint (Fejérpatakv 90), de ismeretlen időpontban (1388 körül?) 45 garasosat is említenek (uo. 101). 171 1385, Szepes: zálogösszeg, garasonként négy dénárral számítva. (Dl. 83405).
