Századok – 1990
Tanulmányok - Gergely Jenő: A politikai katolicizmus átrendeződése a bethleni konszolidáció első felében (1923–1926) V–VI/670
690 GERGELY JENŐ vitában elsőként Griger Miklós fejtette ki a párt álláspontját. Bejelentette, hogy a javaslatot nem fogadja el, és ragaszkodik az általános, egyenlő, titkos, községenkénti, a nőkre is kiterjedő közvetlen választójoghoz, ami a demokratikus választójog kritériuma. Bethlennek adresszálta, hogy „velünk, keresztényszocialista politikusokkal nem tudja elhitetni, hogy ez a törvényjavaslat a demokráciát szolgálja, és a választások tisztaságát biztosítja. Ez a javaslat más célokat szolgál: szolgálja az egységespárt uralmának biztosítását, és nemcsak a túlzó irányzatoknak, hanem minden ellenzéki mozgalomnak letörését."4 4 Csik József keresztényszocialista képviselő ugyancsak nemmel szavazott, mert a választójogi törvényjavaslat a „demokrácia megcsúfolása". Véleménye szerint a tárgyalás megmutatta, hogy az egységes-párti pártdiktatúrán megtörtek az ellenzék javaslatai, ez a pártdiktatúra a parlamentarizmus csődjét jelenti. Ő is elsősorban a titkosságot, a nők egyenjogúságát hiányolta, és a választási módszereket, a manipulációt kifogásolta.4 5 A vitában Szabó József Vanczák János szociáldemokrata képviselő után kapott szót. Szabó beismerte, hogy ebben a kérdésben a párt egy platformra került az MSZDP-vel. „Talán kényes szerepre vállalkozom, de mégis becsületesen és őszintén ki kell jelentenem: íme, adódik egy eset..., amikor a szociáldemokrácia a keresztényszocializmussal találkozik akkor, ha a népjogok kiterjesztéséről, ha az igazságról van szó" — mondta.4 6 1919 után a kormányzat felfüggesztette Budapest székesfőváros autonómiáját, és annak újjászervezéséről 1924. november 11-én fogadta el — a keresztény ellenzék tiltakozása mellett — a nemzetgyűlés az 1924:XXVI. tc-t. A törvény titkos választást írt elő. A választásokon négy „párt", pontosabban politikai pártszövetség indult, közöttük az Egyesült Keresztény Községi Párt. A KKP a fővárosi „keresztény nemzeti egységfront" megteremtésére először a keresztényszocialistákat nyerte meg. Már 1925 elejétől közös választási gyűléseket tartottak az egyes választókerületekben. A keresztény párt a fővárosban élvezte a katolikus klérus támogatását, esetenként aktív közreműködését is. Ehhez azonban egyházi főhatóságának, az esztergomi érseknek jóváhagyása volt szükséges.4 7 1925 tavaszára alakult ki a keresztény pártok és Gömbösék szövetsége, és ezt az alakulatot Egyesült Keresztény Községi Pártnak" nevezték el. Első közös választási gyűlésüket 1925. május 10-én tartották a Vigadóban, ahol a szónokok Wolff, Ernszt, Friedrich, Csilléry, Milotay, Eckhardt Tibor, Frühwirth Mátyás, Petrovácz Gyula és Szabó József voltak. A választási agitációba bekapcsolták a nem pártjellegű keresztény nemzeti szervezeteket is, így pl. a választójoggal bíró nők mozgósítására a Keresztény Magyar Asszonyok Pártszövetségét, amelyet Slachta Margit irányított.48 Az 1924:XXVI. tc. alapján választották meg Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságát. A választott tagok száma 250 fő volt, ezzel szemben a kineve-44 NgyN 1922/XXXI. k. 407. ü. 1925. május 12. 411. p. 45 NgyN 1922/XXXII. k. 417. ü. 1925. május 27. 229-231. p. 46 Uo. 418. ü. 1925. május 28. 298. p. 47 EPL Cat. 59/1409-1925. 48 Nemzeti Újság, 1925. május 8.
