Századok – 1990
Tanulmányok - Gergely Jenő: A politikai katolicizmus átrendeződése a bethleni konszolidáció első felében (1923–1926) V–VI/670
A POLITIKAI KATOLICIZMUS 1923 ÉS 1926 KÖZÖTT 679 2. A Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt 1923. december 18-án bontott zászlót a Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt. Ezzel megvalósult gróf Zichy János és a Nemzeti Összetartás Társaskörének elképzelése, a konzervatív katolikus parlamenti párt létrehozása. Programja a konzervatív szellemű kereszténydemokrácia, ahogyan azt Wolff Károly az alakuláskor kifejtette.13 Ez azonban nem jelentette a nyugat-európai értelemben vett kereszténydemokráciát, hanem a Bethlen-rendszerbe illeszkedő, a demokráciától és a liberális katolicizmustól messze álló konzervatív politikai katolicizmus volt, bizonyos agrárius és legitimista felhangokkal. Az új alakulás heterogenitását jelzi, hogy nem is tudtak megállapodni egy vezérben, hanem a párt élére 5 tagú vezetőség került: gróf Zichy János, Czettler Jenő, Ernszt Sándor prelátus, Hegyeshalmy Lajos és Wolff Károly személyében. Az új párt egyesítette magában az agráriusokat (Zichy-Czettler), a volt néppárt konzervatív csoportját (Ernszt), és az „új irányzatok" közül a városi középrétegekre és katolikus kispolgárságra is számító keresztény csoportokat (Hegyeshalmy-Wolff). A pártvezetőségben exponálta magát Vass József prelátus, aki már 1917—18-tól kereszténydemokratának nevezte magát, és most, mint a Bethlen- kormány tagja (munkaügyi és népjóléti miniszter), a párt legfontosabb embere lett. Vass kormánytagsága azt a helyzetet jelzi, hogy az új keresztény párt már nemcsak kritikai jogait fenntartó kormánytámogató párt, hanem Bethlen és az Egységes Párt koalíciós partnere is. A kormányzati felelősségben tehát — főként Vass miniszteri megbízatása révén — osztoznia kellett. A konzervatív kormánytámogató keresztény párt létrejötte új szakasz kezdetét jelenti a korszak katolikus politikai mozgalmaiban. Erre a szomszédos Ausztriában is odafigyeltek. A budapesti osztrák követ már másnap részletes jelentést tett a párt megalakulásáról, és legitimistának jellemezte azt. Ami a párt programját illeti, az a kormány gazdasági programjának támogatása; egyetlen kérdés: a királykérdés megítélése a különbség közöttük. 4 A Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt megalakítását és programját a nemzetgyűlésben az indemnitási vita során 1923. december 20-án Ernszt Sándor jelentette be, illetve fejtette ki. Ernszt a parlamentben meglepő módon éles, és sokban találó bírálatát adta a Bethlen-kormányzatnak, ami azért keltett nagy feltűnést, mert a párt, mint kormánytámogató csoport jött létre, sőt exponensük ült a kormányban. Az éleshangú kritikát a külföld csak taktikai lépésnek tartotta. „Die neue Wirtschaftspartei scheint sich tatsächlich... als Kern eines die allfällige Erbschaft Bethlens antretenden Regimes zu fühlen, und zu gerieren, wobei neben der unbestreitbaren Regierungslust des Großteils dieser Partei die richtige Erwägung eine gewichtige Rolle spielen mag, daß der Sturz des Bethlen'sehen Regimes die Gefahr eines beträchtlichen Ausschlages nach Links mit sich brächte, die durch Schaffung einer christlichen regierungsfähigen Mittelpartei zu paralysieren Pflicht der Anhäger eines mittleren christlichdemokratischen Kurses wäre."15 A Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt tehát ezen 13 Nemzeti Újság, 1923. december 19. A Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt programja. 14 ÖHHStA NPA/Liasse Österreich (L. Ö.), Kart. 18. Bp. 3960/17-1823. december 19-i jel. 15 Uo. 4007/17-1923. december 21.
