Századok – 1990
Tanulmányok - Pritz Pál: A fajvédők külpolitikai nézetei (1918–1936) V–VI/617
A FAJVÉDŐK KÜLPOLITIKÁJA 629 Gondolunk itt az osztrák Heimwehr titkos támogatását célzó, az osztrák belpolitikai élet jobbratolását célzó akciókra.25 Horthy számba veszi az „aktív benyomulásnak" előnyös és hátrányos következményeit. Előnyös lenne abból a szempontból, hogy „lekötelezné a rendszerető Ausztu ít", vagyis az osztrák konzervatív-reakciós köröket. Hátrányt jelentene viszont az, hogy a többi szomszédos állam „egy ilyen akcióban a régi monarchia visszaállítása érdekében elkövetett kísérletet" látna.2 A másik akció célját Horthy Csehszlovákia irányában képzelte el. A csehek és a szlovákok közötti ellentéteket erősen eltúlozva, a szlovákok közötti magyarbarát mozgalmakat szerfelett felnagyítva úgy látja: „a hangulat a tótok között mindegyre izzóbb lesz Felső-Magyarországon, mindinkább erősbödik az a párt, mely Szlovenszko valamelyes formában való kapcsolatát kívánja Magyarországhoz teljes autonómiával (Hlinka)". A területszerző akciót Lengyelországgal egyetértőleg, lengyel területről kiindulva gondolja el, emellett az olasz hadifogságból hazatérő szlovák katonákból légiót akar szervezni, mindezt pedig a magyar reguláris csapatok bevetésével, az irredenta szervezkedés „minden eszközzel" történő fejlesztésével alátámasztani. „Az akció megkezdésére okvetlenül szükséges, hogy a románok legalábbis a Duna-Tisza közét kiürítették légyen" — írja, és ezzel mindennél beszédesebben jelzi, hogy mily irreálisan, karnyújtásnyi közelségben akarja e lépést megtenni.2 7 Horthy Szegeden a fajvédő társaság sűrűjéből indult, a gyors sodrású politikai események forgatagában mind magasabbra emelkedve, horizontja is gyorsan bővült. Mivel hatalmát még jó ideig jelentős részben a különféle különítményekre alapozza — kénytelen alapozni —, ezért még nem szakad el tőlük, de már igyekszik őket mérsékletre bírni. Prónay előtt 1920-ban tartott, feltehetőleg pedagógiai célzatú külpolitikai előadásait már azzal a magasröptűnek aligha mondható, ám annál reálisabb szavajárásával fejezi be ismét és ismét: „Ha megmozdulunk — akkor beledöglünk".2 8 Visszatérve tehát a fajvédők közötti színvonalkülönbségre: egy Prónaynál vagy Zadravecznél számos fajvédő összehasonlíthatatlanul igényesebben, körültekintőbben gondolkodott. Zsilinszky a szegedi ellenforradalmi kormányon belül a Külügyminisztériumban kap állást. Eckhardt Tibor ugyanott, majd Budapesten a miniszterelnökség sajtópolitikai osztályát vezeti, közbülsőleg pedig Siófokon a vezérkar külpolitikai osztályát irányítja. Kozma Miklósnak az MTI élére kerüléséről pedig már korábban beszéltünk. Gömbös nézeteinek csiszolódására minden bizonnyal jótékony hatással volt a Bethlen Istvánnal 1916-ban kezdődő kapcsolata.29 Az ő látókörét katonai attaséi 25 Iratok... 76. sz. Kerekes Lajos: Az első osztrák köztársaság alkonya. Mussolini, Gömbös és az osztrák Heimwehr. 26 Iratok... 76. sz. 27 Uo. 28 Prónay: IM. 219. 29 1916 őszén Gömböst a Belügyminisztériumba rendelik, és feladatul az erdélyi evakuálás megszervezésében való közreműködést kapja. Bethlen Istvánnal ekkor ismerkedik meg, aki bemutatkozik neki, „és megköszöni, hogy Erdélyért oly sokat tett". Révay József: Gömbös Gyula élete és politikája. Bp. 1934. 83-84. Révay szerint Gömbösben a Bethlennel való gyakoribb találkozások és eszmecserék révén ébredt fel, és csiszolódott a diplomáciai készség. „Külpolitikai készségének és tehetségének kialakulására ezek voltak a legáldásosabb hatások." (Uo. 331.) Nem kétséges, hogy e soroknak megjelenésük idején — hiszen Gömbös
