Századok – 1990
Tanulmányok - Romsics Ignác: Bethlen István külpolitikája 1921–1931 V–VI/577
606 ROMSICS IGNÁC zott az osztrák-csehszlovák kapcsolatok lazítására, s az olasz-osztrák és magyarosztrák viszony javítására. Az osztrák külpolitika módosulásának egyik első jeleként 1930 februárjában olasz-osztrák barátsági szerződést írtak alá Rómában. Ugyanezen év júliusában — Mussolini bíztatására és Bethlen meghívására — az osztrák kancellár hivatalos látogatást tett Budapesten. A tárgyalások során megállapodtak, hogy az 1923-as döntőbírósági egyezményt barátsági és együttműködési szerződéssé bővítik. Emellett Bethlen kérte azt is, hogy Schober tegye lehetővé az olaszországi fegyverek átengedését Magyarországra.129 A búcsúfogadáson az olasz követ kijelentette: Róma nagyon örül ennek a találkozónak, és egy „olasz-osztrák-magyar háromszög" kialakulását igen kívánatosnak tartja.13 0 Ugyanígy nyilatkozott Bethlen is: „...Olaszország, Ausztria és Magyarország geográfiai elgondolásban nem széttagolt részek, hanem egy nagy politikának nagy egységbe foglalt tömbjét adják" — tájékoztatta az újságírókat. "1 A homályos fogalmazás arra utalt, hogy a hármas blokkhoz a későbbiekben Bethlen Németországot is csatlakoztatni akarja. Schober látogatását Bethlen 1931 januárjában viszonozta. Fogadtatása Schober budapesti vendéglátásához hasonlóan igen szívélyes volt. Ellátogatott többek között Bethlen a Teréziánumba is, ahol egykori igazgatója, báró Hussarek és az intézet magyar diákjai fogadták. Kíséretével együtt végigjárta az egész épületet, sétált a hatalmas kertben, s végül felkereste azt a szobát, amelyben, mint növendék, annak idején lakott. Azon ritka alkalmak egyike volt ez, amikor vonásai érzelmekről is árulkodtak, amikor meghatottságát és ellágyulását nem tudta, de talán nem is akarta palástolni. ' Találkozásuk hivatalos aktusaként a két kormányfő aláírta a még Budapesten előkészített szerződést és az ehhez csatolt titkos jegyzőkönyvet. Az utóbbi kimondta, hogy Ausztria és Magyarország „...minden politikai kérdésben... különösen azokban, amelyek a közös szomszédokra vonatkoznak, követeik útján állandó érintkezést fognak fenntartani".13 3 A kisantant fellazításának, bekerítésének és Magyarország nemzetközi pozícióinak javulása szempontjából ezt annak ellenére érdemi eredményként lehetett elkönyvelni, hogy a fegyverszállítással kapcsolatos magyar kérés elől Schober kitért, hogy a magyar és olasz kapcsolatnál valójában fontosabbnak tartotta a németet, s hogy mindezek következtében a három állam együttműködése egyelőre nem emelkedett arra a szintre, amelyet Mussolini és Bethlen kívánatosnak tartottak volna. A közép- és kelet-európai kisállamok közül az 1928 és 1931 közötti időszakban Ausztria mellett Lengyelországgal tudott még politikai együttműködést kialakítani Bethlen. Lengyelország ugyan Franciaország szövetségi rendszeréhez tartozott, de a kisantant államai közül csak Romániához fűzte — kifejezetten a Szovjetunió ellen irányuló — szerződéses viszony. Határvitáik miatt — változó erősséggel — a csehszlovák-lengyel viszony az egész évtizedben feszült volt, s déli szomszédjával Lengyelország Franciaország minden erőfeszítése ellenére sem lépett szövetségre. Ez — mint 1919-21-ben, most is kedvező alapot nyújtott a lengyel-magyar kapcsolatok 129 ÖSA Ν PA Liasse Ungarn. Kart. 480. I/1II. 240-297. és Nemes: i.m. 326-327. 130 AA Politische Abteilung II. Ungarn. Pol. 11. Nr. 2. Band 5. Schön 1930. jdl. 10-1 jelentése. 131 Reggeli Újság, 1930. ápr. 14. Bethlen vasárnap este visszautazott Budapestre. 1,2 Magyarország, 1931. jan. 28. Reggeltől fél keltőig Bethlen nyomában. 133 Juhász: i.m. 118.
