Századok – 1990
Közlemények - Szinai Miklós: Az első Teleki-kormány megalakulása. 1920. június 26–1920. szeptember 15. III–IV/423
444 SZINAI MIKIjÓS nek hitelt adott, hogy közeledett augusztus 3-a, a Tisza-per kedzete, ahol is Friedrichet a Tisza-gyilkosság előkészítésével vádolták. Horthyék ezeket a puccshíreket és a vörös hadsereg lengyelországi előrenyomulását nemcsak arra használták fel, hogy véget vessenek a hosszúra nyúló kormányválságnak, sürgősen tető alá hozzák a Teleki-kormányt, de felhasználták arra is, hogy a június eleji kényszerű engedményeiket — most nyíltan visszavonják. Sréter ezen a minisztertanácson követelte, „1. az 1920. június 11-én megtartott miniszteri értekezlet határozatainak azonnali hatálytalanítását; 2. a katonai védelmi szerveknek, katonai nyomozók és rendőrség azonnali életbeléptetését (sic), annak teljes mértékben való kiépítését; 3. az antibolsevista törvény mielőbbi elkészítését, törvénybe iktatását és annak erélyes végrehajtását; 4. a központi nemzetvédelmi osztály mielőbbi megszervezését."8 5 „A nehéz válságos körülmények között kéri javaslata azonnali elfogadását, és ennek a minisztertanács által határozatba való vételét."8 6 Rubinek, a korábbi kormánynak az a tagja, aki eddig viszonylag a legnagyobb következetességgel szállt szembe a katonai törekvésekkel a miniszteranács ülésein, most elsőnek siet Sréter támogatására. Eddig a legnagyobb ellensége volt minden katonai diktatúrának — mondta —, „de a mai veszélyes helyzetben a katonai diktatúra hívének vallja magát... Mindezen kérdéseket parlamentáris úton elintézni nem lehet, miután az ügy érdeke megkívánja, hogy ezen ügyek ne nyíltan tárgyaltassanak."8 7 Nem lehet tudni, hogy Rubinek álláspontja megváltozásában Horthynak az ő miniszterelnökségével szemben megnyilvánuló ellenállása játszotta-e a döntő szerepet, vagy az a reménye, hogy ha a franciák segítségével ő kerül hatalomra, a szovjetellenes háborúba való bekapcsolódásnál neki is elsősorban a hadseregre kell támaszkodnia. Akár Horthy, akár a franciák, vagy ezzel a magatartással mindkettő kegyeit kereste Rubinek, a következő hetekben ez az engedékenység mutatkozott meg egész politikájában. A Minisztertanácsot követő napon, július 22-én mutatkozott be az új kormány a nemzetgyűlésben, ekkor mondta el beszédét Teleki Pál. Belpolitikai tekintetben a miniszterelnök programja részben fenyegetéseket tartalmazott, részben jelentéktelen kérdésekkel foglalkozott, vagy olyan ígéreteket tett, amiből az egész korszakban nem lett semmi, mint például a munkásbiztosítás kiterjesztése a mezőgazdasági munkásokra. Telekinek a zsidók egyetemi felvétele korlátozására vonatkozó, ún. numerus clausus törvényjavaslat beterjesztésére tett ígéretét viszont a kormány rögtön teljesítette. Az új minisztérium első gesztusaként Haller vallás- és közoktatásügyi miniszter Teleki beszéde után azonnal benyújtotta a törvényjavaslatot „a tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyete-85 Vesd össze a 28. sz. jegyzettel. 86 OL. Minisztertanácsi jkv. 1920. július 21. 4. n. p. 87 U.o. Mikor a nemzetgyűlésben az ellenzék (augusztus 31-én) élesen támadta Gömböst és szervezetét, a MOVE-t, Rubinek ott is egyértelműen Gömbös mellé állt. I. Nemzetgyűlés Ν. V. k. 98. old.
