Századok – 1990
Közlemények - Szinai Miklós: Az első Teleki-kormány megalakulása. 1920. június 26–1920. szeptember 15. III–IV/423
436 SZINAI MIKIjÓS A francia-magyar tárgyalások június elejei kritikus periódusa azzal végződött, hogy a magyar kormány hozzájárult a szóban forgó szerződések aláírásához, de a francia kormány elkedvetlenedéséhez vezetett, mikor kiderült, hogy a magyar vezetés hosszú ideig tartó habozása után a szerződés végleges jóváhagyásához most még a nemzetgyűlés ratifikálása is szükséges.5 4 A szovjet offenzíva a lengyel fronton júniusban tovább folytatódott, és döntő sikerek után a Vörös Hadsereg 1920. július első napjaiban Varsó alá érkezett. „Az 1919-ben egyszer már megélt pánik — írja Ormos — újra kitört valamennyi vezérkarban és külügyminisztériumban. Annál nagyobb volt az ijedelem, mert a közép-európai térségben nagyon kevés készség mutatkozott arra, hogy a lengyelek segítségére siessenek." „Mi sem természetesebb, mint hogy a magyar kormányférfiak azonnal felismerték a kivételes helyzetben rejlő lehetőségeket... Teleki először július 14-én utasította a párizsi (magyar) megbízottat, Praznovszkyt a francia külügyminisztérium tájékoztatására arról, hogy amennyiben a békeszerződés tiltó rendelkezéseit feloldják, a magyar kormány kész lenne Lengyelországba csapatokat küldeni. Hét gyalogos és egy lovas hadosztály felállításáról beszélt."55 Kétségtelen, hogy Horthyék erre a helyzetre való utalással, a lengyel-szovjet konfliktusba való beavatkozás reményével presszionálták a pártok vezetőit a fúzió érdekében. Rubinek és Nagyatádi Szabó egyaránt „a súlyos külső helyzetre" való hivatkozással kérték a kisgazdapárt pártértekezletét, hogy fogadja el a pártok egyesülését.5 6 Rubineknél azonban nemcsak a reá gyakorolt nyomás játszott szerepet. A kisgazdapárt vezetőjének kitűnő kapcsolatai voltak a franciákkal. Rubinek volt az, aki a magyar kormány ülésén először vetette fel a francia gazdasági és politikai kapcsolatok felvételének szükségességét.5 7 Ő volt az, aki a magyar kormánynak a francia-magyar tárgyalások szempontjából döntő jelentőségű, június 14-i ülésén a leghatározottabban a francia ajánlatok elfogadása mellett állt ki.5 8 Saint-Sauver gróf egy későbbi jelentésében kiemelte, hogy „a francia terv magyarországi elfogadtatásában Rubinek Gyulának oroszlánrésze volt."5 9 Ezekben a hetekben Teleki Pál és Rubinek között egy sajátos versenyfutás alakult ki a franciák kegyeiért. És ha Teleki ekkor Bethlennel együtt Horthyra támaszkodott, Rubinek tétjét titokban József főhercegre tette. A franciák, akik 1919 őszén József főherceg aspirációit elutasították, majd 1920 kezdetén támogatni kezdték, hogy ismét elvessék,6 0 54 A minisztertanács 192Θ. június 14-i ülésén járult hozzá a szóban forgó megállapodás aláírásához. OL. Minisztertanácsi jkv. 1920. június 14. 2. n. p. és Ormos: i. m. (Francia-magyar tárgy.) 933-934. 55 Ormos: I. m. (Francia-magyar tárgy.) 935-936. 56 Új Barázda, 1920. június 10. július 13. 57 OL. Minisztertanácsi jkv. 1920. ápr. 6. 57-59. f. 58 OL. Minisztertanácsi jkv. 1920. június 14. 2. n. p. 59 Ormos: i. m. (Francia-magyar tárgy.) 924. 60 Az 1920. február 5-i minisztertanácson, ahol az antantnak a Habsburg-restauráció kísérletei elleni tiltakozását tárgyalták, Sommsich gróf külügyminiszter megemlíti, hogy „a francia missziónál csak néhány napja tétetett említés József főhercegről, mint kívánatos jövendő királyról". OL. Minisztertanácsi jkv. 1920. február 5. József főherceg francia támogatására 1920. nyarán, lásd:Ormoí: i. m. (Francia-magyar tárgy.) 940., 941., 943.
