Századok – 1990
Közlemények - Szinai Miklós: Az első Teleki-kormány megalakulása. 1920. június 26–1920. szeptember 15. III–IV/423
AZ F.LSŐ TELEKI-KORMÁNY MEGALAKUIÁSA 429 Semmi kétség, a pártérdekektől független hatalmi tényezők — államfő, vezérkar, hadsereg —, míg valóban hatalmi tényezők: útjában állanak a pártdiktatúrának... Pártok, melyeknek kezében a rendesnél nagyobb hatalom adatott, öntudatlanul is bővíteni igyekeznek ezt a hatalmat. Meg vagyon azonban írva, hogy a fák nem nőnek az égig... A pártdiktatúra egyenlő az anarchiával... A pártok... cselekedni nem tudnak. Cselekedni mindig csak egyesek tudnak; kevesek: erős államfő, erős kormány, erős hadseregparancsnokság... " Ennek a fasiszta víziónak határozott felvázolása 1920 nyarán nem jelenti azt, hogy a következő időszakban sikerült azt maradéktalanul megvalósítania Horthynak és környezetének, de politikájuknál — mint lényeges motívumot — ekkor és a következő időszakban feltétlenül figyelembe kell venni. Aktuális jelentőségét tekintve — 1920 június végén — különösen feltűnő, hogy — az ország rendkívül súlyos gazdasági helyzetében — a gazdasági, szociális problémák semmi helyet nem kaptak ebben a programban. Annál nagyobb nyomatékkal — a követelések első helyén — szerepel „a kormányzó hatalmának kitágítása, elsősorban a korlátlan házfeloszlatás jogán át". A magyar politikai életben 1920. március l-e, Horthy kormányzóvá választása óta2 2 most merült fel először — ilyen hangsúllyal ez a követelés. Semmiképpen sem véletlen, hogy ezután a nyílt kormányválság első napján, június 27-én a Szózat azt írja, hogy „a jövendő miniszterelnöknek nemcsak a politikai pártok követeléseivel kell számolnia, hanem a kormányzó által szabott feltételekkel is. Ezek között első helyen áll a kormányzói jogkör, nevezetesen a korlátlan házfeloszlatási jog biztosítása". Ha ,,a kormányzó által szabott feltételek" között ez a követelés az első helyen szerepel, következésképpen Horthynak voltak további követelései is. A források alapján világosan meghatározható ezek tartalma: 1. a kisgazdapárt kívánságaival szemben Horthy feltétlenül és változatlanul ragaszkodott a hadsereg felett élvezett korlátlan rendelkezési jogához,2 3 2. az ún. antibolsevista törvény bevezetéséhez,2 4 (Horthynak ebből a követeléséből született meg később a kommunista párt betiltását biztosító hírhedt 1921; III. tc)25 3. és az internálások további „legridegebb kezeléséhez", végül, de nem utolsósorban 27 4. a botbüntetés törvénybeiktatásához. Horthy a tárgyalások során jó taktikusnak bizonyult. Az „első helyen" ki* Horthy Miklós titkos iratai, az iratokat sajtó alá rendezte, magyarázó szövegekkel és jegyzetekkel ellátta: Szinai Miklós és Szűcs László, Kossuth K. Budapest 1965. III. kiadás 15-17. olc. 23 OL. Minisztertanácsi jkv. 1920. ápr. 30. 25. f. OL. Minisztertanácsi jkv. 1920. máj. 13. 14-15. f. és a Szózat idézett 1920. jún. 20-i vezércikke. OL. Minisztertanácsi jkv. jún. 5. 9. n. p., OL. Minisztertanácsi jkv. 1920. jún. 9. 1. n. p., OL. Minisztertanácsi jkv. 1920. jún. 11. 1. n. p. 25 Az 1921. III. tc. „az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről". M TT 1921. 8-11. old. 26 OL. Minisztertanácsi jkv. 1920. jún. 12. 31. η. p. •7 Lásd a 9. sz. jegyzetet
