Századok – 1990

Tanulmányok - Majoros István: Franciaország szibériai politikája (1918–1920) III–IV/383

FRANCIAORSZÁG SZIBÉRIA POLITIKÁJA 419 jobb kereskedelmi partnerei.16 5 Ez a terv azonban csak terv maradt. Franciaország ugyanis a legfontosabb kereskedelmi partner szerepét a háború előtt sem volt ké­pes betölteni a francia gazdaság egyoldalú fejlettsége miatt. Ez azt jelentette, hogy a francia imperializmusban a bankszektor volt a meghatározó, s az ipar másodla­gos szerepet játszott a nemzetközi gazdasági életben. A háború következtében az ipar teljesítőképessége tovább csökkent, így a németeket helyettesítő oroszországi szerepre semmiképpen sem vállalkozhatott. S azért sem, mert a polgárháború éve­iben, s még azután is az orosz - s a szovjet - gazdaság is első sorban gyáripari ter­mékeket igényelt. Franciaország megítélését jól tükrözi egy távirati jelentés: „Szi­bériában az a híresztelés terjed, hogy a francia ipar összeomlott, s hogy hiábavaló bármit is kérni tőle, semmit nem tud szállítani, s ilyen körűimének között mindent az amerikaiaktól, az angoloktól, sőt a németektől kell kérni."1 6 Az angol, amerikai, japán gazdasági érdeklődés és tevékenység Szibériában kétségtelenül nagyobb volt, mint a francia, s az is vitathatatlan, hogy gazdasági tel­jesítőképességük is felette állt a franciáknak. Az amerikaiak, pl. a Ford cég, trak­torgyártó és mezőgazdasági gépgyártó üzemek létrehozásába fogott.167 A szibériai kiadásokra az amerikai kormány 240 millió dollárt irányzott elő, melynek nagyob­bik része gazdasági jellegű befektetés.16 8 A francia dokumentumok azzal vádolják az amerikaiakat, hogy jóindulatúak a bolsevikokhoz, pénzügyileg támogatják őket, s azt is megemlítik, hogy a vasutak ellen ott van a legtöbb bolsevik támadás, ahol amerikaiak vannak.169 A japánok vitathatatlanul földrajzi előnyt élveztek Szibéria gazdasági kiak­názását illetően. Különösen az Usszuri, az Amur vidék gazdasági kiaknázása, vala­mint a Szahalin sziget szénkészlete volt érdekes számukra. 17 0 Ami pedig az ango­lokat illeti, oroszországi érdeklődésük elsősorban gazdasági jellegű volt, s főleg az Urai-vidék és Észak-Szibéria érdekelte őket. Az angol-francia ellentétekről már szóltunk, kiegészítésként még hozzátehetjük, hogy pl. Knox tábornok ellenségesen viselkedett Janinnel szemben, akit irónikusan a „hadifoglyok parancsnokának" ne­vezett. Egy Word nevű úr, a Labour Party tagja pedig nyílt kampányt indított a fran­cia misszió ellen, melyben segítséget kapott „a nehezen definiálható nemzetiségű Frank házaspár részéről."171 A francia-angol ellentétekhez sorolható az is, hogy az angolok gazdasági tárgyalásokban bocsátkoztak a bolsevikokkal 1919 őszén. A francia kormány ezt nyugtalanítónak tartotta, mert Kolcsak visszaszorítása már 165 A témáról lásd: Philippe Schillinger: Un projet d'intervention économique en Russie (1918). Relations Internationales n° 1 mai 1974. 115-122. 166 AMG 7 Ν 812 doss. 1. 28/3 n° 2746-2752. Propagande contre l'industrie française. 167 AMG 7 Ν 812 doss. 1. 16/6 Activité économique des Américains en Sibérie n° 393 Omsk 11 juin. Haut-Comissaire. 168 AMG 7 Ν 812 d/1. 18/8 Opinion de M. Morris sur l'appui i donner au gouvernement Kolt­chak. 11 août. 169 MAE 814 Eu.-R. Sibérie 22 octobre 1919. Louradour jelentése. AMG 17 Ν 619 Rapport du colonel Sommerville. 170 Lásd az előbbi dokumentumokat. 171 MAE 814 Eu.-R. Sibérie. Louradour jelentése.

Next

/
Thumbnails
Contents