Századok – 1990
Tanulmányok - Majoros István: Franciaország szibériai politikája (1918–1920) III–IV/383
FRANCIAORSZÁG SZIBÉRIA POLITIKÁJA 417 voltak elképzeléseik Szibéria jövőjét illetően. Az egyik ilyen terv Putyilovtól származott.15 4 Az Orosz Ázsiai Bank elnöke (egyben a Kelet-Kínai Vasút pénzügyi képviselője is volt) szerint, mivel Oroszország képtelen a kormányzásra, ezért ezt az ügyet a szövetségeseknek kell kézbe venni.A gazdaság talpraállítása érdekében a legfontosabb feladatnak a monetáris egység megteremtését tartotta, s az ő értelmezésében ez azt jelentette, hogy a rubelt meg kell buktatni, mert az a bolsevik propaganda, a zűrzavar s a munkabeszüntetések eszköze. A rubel helyett a szibériai piacon a yent, a dollárt, az angol fontot vagy a francia frankot kellene bevezetni, s Putyilov szerint az utóbbi két valuta, s még inkább a frank bevezetése járna kisebb kellemetlenséggel, mert így a japán-amerikai rivalizálásból eredő problémák elkerülhetőek lennének. A normális gazdasági élet helyreállításához arra is szükség lenne, hogy a szövetségesek a szibériai szövetkezetek felhasználásával, illetve létrehozásával biztosítsák a régióban a gyáripari termékekkel való ellátást. A szövetkezeteknek pedig már az új valutáris renddel kellene működniük. Putyilov azt is fontosnak tartotta, hogy a németek által felvásárolt gazdasági társaságok visszakerüljenek Oroszországhoz. Franciaország számára azonban nem csupán a monetáris egység megteremtésében kínálkozott lehetőség Szibériában, hanem a gazdasági élet más területein is. így például a szibériai erdők kiaknázása különösen a Jenyiszej környékén jó befektetési lehetőségeket kínált, de ez is, a transzszibériai vasúthoz hasonlóan, specialistáknak a helyszínre küldését igényelte.15 5 A szibériai francia képviselők éppúgy, mint Párizs, azzal tisztában voltak, hogy a régió lehetőségei gazdasági téren óriásiak. Abban is egyetértés volt, hogy mások, mindenekelőtt az angolok és az amerikaiak ne előzzék meg a franciákat ezen a téren. Az adott helyzetet viszont az jellemezte, hogy a francia ipar és kereskedelem erejét Szibériában nem nagyon ismerték, a francia gazdaság egésze előtt pedig Szibéria volt kevéssé ismert. 6 S ez ríincs ellentétben előbbi megállapításunkkal, mivel a gazdasági lehetőségek a politikai vezetés, vagy legalábbis egy része előtt valóban nyilvánvalóak voltak. Az ipar és a kereskedelmi körök érdekldése azonban az első világháború előtt sem Oroszország felé irányult elsősorban, a bankszféra pedig inkább az európai részeken volt érdekelt Oroszországban. A kapcsolatok fejlesztésére szibériai részről is voltak törekvések. 1919. április 3-án a szibériai szövetkezetek képviselői tanácskozást tartottak a Franciaország és az Oroszország közötti árucsere-forgalom kérdéséről.15 7 Megállapították, hogy Amerika és Anglia oldalán Franciaországnak is az első helyek egyikét kell elfoglalni az orosz külkereskedelemben, s ennek érdekében egy bizottságot hoznak létre az orosz-francia exporttermékek listájának összeállítására. 154 AMG 17 Ν 619 New York, 22 septembre 1918. Comment Poutiloff envisage l'action des Alliés en Sibérie. 155 AMG 7 Ν 812 doss. 1. Mise en valeur de la Sibérie. Haut-Commissaire 135. - 5 mars. 156 AMG 17 Ν 615 d/1 Omsk, 27 mars 1919. Janin jelentése. 157 AMG 17 Ν 619 Omsk, 10 avril 1919. Martel Janin-nek.
