Századok – 1990
Tanulmányok - Majoros István: Franciaország szibériai politikája (1918–1920) III–IV/383
FRANCIAORSZÁG SZIBÉRIA POLITIKÁJA 413 ország, Románia és Lengyelország katonai erejét vette számításba. Ez az elképzelés egybeesett a hivatalos francia politika törekvéseivel, mivel 1919 tavaszától Párizs a határállamok felhasználására törekedett.13 4 A dokumentumok alapján azt mondhatjuk, hogy a francia vezetést a bolsevizmus nem mint ideológiai vagy társadalmi rendszer érdekelte. Számára az volt a nyugtalanító, hogy a bolsevizmus hatalmi politikaként jelentkezett. A párizsi megítélés ugyanis az volt, hogy ez a politikai erő expanzív jellegű, s nemcsak az európai hatalmi viszonyokat veszélyezteti, hanem ezen túlmenően fenyegetéseket is hordoz magában. Ε megítélést illetően lényeges különbségek a szövetségesek között nem voltak. A különbség a bolsevizmus terjedésének megakadályozására használt vagy használandó eszközökben mutatkozott meg, s a franciák egyértelműen a szovjet hatalom megdöntésében látták hatalmi helyzetük biztonságát.135 Ezt változatlanul a szovjet-német egymásratalálás, együttműködés lehetőségével indokolták, s a kapott jelentések valóban ezt a vonalat erősítették. Egy stockholmi távirat pl. arra figyelmeztette a külügyminisztériumot, hogy néhány nappal a Magyar Tanácsköztársaság után Joffe (szovjet diplomata, Szovjet-Oroszország első berlini követe), Lenin és Csicserin aláírásával egy titkos javaslatot nyújtott át a német kormánynak. Ebben a távirat szerint az állt, hogy Ausztria és Németország szövetséget köt Oroszországgal és Magyarországgal, s közösen lépnek fel Lengyelország és a szövetségesek ellen. Oroszország ezenkívül garantálná Németországnak az 1914-es határokat, Elzász-Lotharingia, a Poznan vidéke és Észak-Schleswig sorsát pedig népszavazással döntenék el. Együttműködnének abban is, hogy Lengyelországban egy kommunista kormány kerüljön hatalomra, Csehországban pedig pénzügyi támogatást adnának egy bolsevik forradalomhoz.136 Egy bizonytalan forrásból származó koppenhágai információ szerint Lenin és Ludendorff között állítólag tárgyalások folytak egy antantellenes katonai akcióról.13 7 A hatalmi kombinációk között felmerült egy német-japán együttműködés lehetősége, ami egy szovjet-német kombinációval kiegészítve még veszélyesebbnek tűnhetett.13 8 A Berlin-Moszkva együttműködést erősítette az az információ is, amely arról szólt, hogy Kraszin szakembereket 139 kért a Siemens-Schukert cégtől. Szovjet-Oroszország számára Németország sajátos helyet jelentett, s nemcsak azért, mert az első világháború előtt az ipari termékek legfontosabb szállítója volt, hanem azért is, mert az 1918-as vereség a nyugati imperializmus áldozatainak 1J4 Sélivcrstoff: 121-127. 135 Anglia a peremterületek elszakadását támogatta, de a fehéreknek az a törekvése, hogy állítsák helyre a régi orosz birodalmat, ellenkezett a brit érdekekkel. London ehelyett szívesebben látott volna egy gyengébb bolsevik hatalmat. Az amerikaiak inkább gazdasági eszközökkel akartak gátat szabni a bolsevizmus terjedésének. 136 MAE 314 Eu.-R. 1918-1929. 8 avril 1919. Joffét bár 1918 novemberében kiutasították Berlinből, s később sem térhetett vissza, de ezután is diplomáciai vonalon dolgozott. A szóban forgó javaslatot Oscar Kran és Herman Golberg közvetítésével juttatta el a német kormányhoz. 137 MAE Eu.-R. 131. No 239. Copenhague, 20 mars 1919. 138 MAE Eu.-R. 314 Omsk, 28 avril 1919. No 72. Martel aláírással. MAE Eu.-R. 131 24 mars 1919. 139 MAE Eu.-R. 314. 28 avril. Stockholm. 15 mérnököt kértek és 25 vasúti szakembert.
