Századok – 1990
Tanulmányok - Majoros István: Franciaország szibériai politikája (1918–1920) III–IV/383
FRANCIAORSZÁG SZIBÉRIA POLITIKÁJA 407 azt javasolta, hogy vegyék fontolóra a francia csapatok kivonását még a tél beállta előtt, s Oroszországban csak a katonai missziók maradnának. A Franciaország által támogatott nem orosz nemzetiségű katonai erőket is javasolta minél előbb hazatelepíteni. A katonai misszióval kapcsolatban azt a megjegyzést tette, hogy erősítsék meg technikai személyzettel, s így az orosz talpraálláshoz, s természetesen Franciaország gazdasági törekvéseihez nagyobb segítséget tud majd adni. A támogatásért és Kolcsak elismeréséért a francia miniszterelnök nemesfémeket és koncessziókat kért a szibériai kormánytól.112 Az Oroszországgal kapcsolatos egyik legfontosabb bejelentés szeptemberben egy sajtótájékoztatón hangzott el. Ε szerint a Legfelső Tanács Lloyd George javaslatára véget vet az „orosz kalandnak", ami azt jelentette, hogy minden támogatást -anyagit és erkölcsit egyaránt - beszüntetnek nemcsak Arhangelszkben, hanem a Jugyenyicsnak, Gyenyikinnek és Kolcsaknak nyújtott segítséget is. Az új jelszó Oroszországban: „Csinálják az oroszok maguk az ügyeiket." 13 Az amerikai csapatkivonási szándékról Jusserand szeptemberben tudósított.11 4 Morris, a tokiói amerikai nagykövet - Wilson megbízásából tájékozódni ment Omszkba - már augusztusban azt az utasítást kapta, hogy ne hosszabbítsa meg szibériai tartózkodását, s Graves tábornok, az amerikai erők parancsnoka ugyancsak azt a parancsot kapta, hogy hagyja el Omszkot.115 Ezek az intézkedések egybeestek a Vörös Hadsereg sikereivel, melynek eredményeképpen Frunze erői a Volgánál szétzúzták Kolcsak csapatait, őszre pedig visszaszerezték az Urált és Szibéria egy részét. Kolcsaktól reakciós politikája miatt a csehek is elfordultak, s Lavergne tábornok „közvéleménykutatása" szerint azt akarták, hogy döntsék meg, vagy alakítsák át kormányát.116 A katonai helyzet romlása miatt szeptember végén Janin utasítást kapott a csehszlovák kormánytól az evakuálásra, s hamarosan a szövetségesek ilyen irányú határozata is megérkezett. Masaryknak az volt a véleménye, hogy a csehek épp eleget tettek Oroszországért, Kolcsak pedig kalandor, akivel nem lett volna szabad Oroszországnak kapcsolatba lépnie.11 Janin október elején közölte Kolcsakkal az evakuálás megindítását. Az admirális fölényesen azt válaszolta, hogy a csehek és mindazok gyors távozását akarja, akik fölélték Oroszországot, kimerítették erőforrásait. Janin megjegyzése erre az volt, hogy ha a csehek nem őrzik a transzszibériai vasutat és Közép-Szibériát, mindkettő már rég a felkelők kezébe krült volna.11 8 A csehek hosszú utazás után érkeztek Vlagyivosztokba, s az evakuálás 1920 áprilisában fejeződött be. A kitelepítettek száma Janin adatai szerint: 67 700 cseh-112 MAE 814 Eu.-R. Sibérie. Paris, 18 juillet 1919. 113 MAE 814 Eu.-R. Sibérie. Paris, 17 septembre 1919. Note pour M. Legrand. Aláírás: Jesse Curely. 114 MAE 814 Eu.-R. Sibérie. A dátum hiányzik. 115 AMG 7 Ν 812 doss. 1. 28/8 Omsk 22 août. 116 AMG 7 Ν 808 C/2463 D/l. Vladivostok, novembre 1919. Benes: i. m. 60. 117 Janin: 179-180. 118 Uo. 184-185.
