Századok – 1990
Tanulmányok - Majoros István: Franciaország szibériai politikája (1918–1920) III–IV/383
388 MAJOROS ISTVÁN valósulhat a japán csapatok segítségével.1 5 Ennek érdekében Franciaország és Anglia a beavatkozás felelősségét is hajlandó volt magára vállalni. A Washingtonnal való nézeteltérések azonban folytatódtak. Az ellentétek alapja az volt, hogy az amerikai kormány katonai szempontból abszurdnak tartotta a keleti front újjászervezését. Washington ezenkívül kijelentette azt is, hogy nem akar beavatkozni az orosz ügyekbe, mivel a bolsevikokkal nincs elvi ellentéte. Nem tartotta megalapozottnak a német veszélyt Szibériában, mert a német erőket ekkor éppen nyugat felé vitték, s nem hitt azon francia híreszteléseknek sem, miszerint Szibériában anarchia van, s ez beavatkozást követelne.16 A viták, a nézeteltérések ellenére a japán kormány megtette az első lépéseket az oroszországi beavatkozáshoz. 1918. január 12-én Vlagyivosztok kikötője előtt megjelent az Ivami és az Aszahi nevű cirkáló, két nappal később pedig a brit Suffolk horgonyzott le a távolkeleti kikötőben. Partraszállásra azonban még nem került sor.1 Ebben szerepet játszott az a tény, hogy az amerikai támogatást még nem sikerült megszerezni, s az is, hogy ebben az időben folytak a breszti tárgyalások. S bár a diplomáciai csatározás beindult, a francia vezetésnek nem sok információja volt Szibériáról. Párizs számára 1918 januárjában érkeztek olyan jelentések, melyekből valamilyen képet már meg lehetett rajzolni. A francia katonai misszió az első összefoglaló jelentését január 26-án küldte Párizsba, amely nem volt más, mint a Szibériába küldött Pichon őrnagy beszámolója.1 8 Pichon szerint Szibéria szocialista jellegű, ezen kívül dolgosabb és rendszeretőbb régió, mint Oroszország többi része. Kiemelte, hogy a szövetkezetek nagy szerepet játszanak az ottani gazdasági életben. Megállapítja azt is, hogy a bolsevizmus terjed Szibériában, s ez személyes tapasztalata, mivel együtt utazott a bolsevikokkal. Elismeréssel szólt a bolsevik forradalom megvalósításának metódusáról, amely szerint először a hadsereget nyerték meg, s a fegyverekre tették rá a kezüket, majd a vasutakat és a távírókat szerezték meg, valamint a pénztárakat, a pénzkészleteket. Hogyan reagált Szibéria a bolsevizmus terjedésére, előretörésére? Tomszkban egy szocialistákból álló fantomkormány jött létre, s Pichon szerint nem véletlen, hogy itt, mivel egyetemi városról van szó. A kormány hatalma azonban névleges, katonai erővel ugyanis nem rendelkezett. A tényleges katonai erő két csoportosulás kezében volt. Az egyik Omszkban jött létre, s ez a csoport Pichon szerint nem bolsevik. Ugyanez mondható el a lakosságra, s az itt élő szocialisták sem fogadják el a bolsevizmust. Ennek ellenére cselekedni senki sem mer, a megoldást máshonnan, a szibériai kormánytól (Tomszk), a szövetségesektől, a japánoktól, Dutov atamántól vagy a németektől várják - írja Pichon. „...semmi sincs megszervezve, de a szervezés gondolatának még a nyomát sem látom." - teszi még hozzá. A bolsevikok viszont határozottan cselekedtek. A másik, az irkutszki csoportosulásról információ hiányában a francia 15 AMG 4 Ν 40 FRR. Lafont tábornok távirata Jasiból Párizsba. 16 Debyser: i.m. 43. 49. 17 Delmas: i.m. 87.; Debyser: i.m. 42.; A polgárhábord a Szovjetunióban Bp. 1964. Kossuth. 39. 18 AMG 6 Ν 224 n8495. Petrograd, 13/26 janvier 1918. Rapport du commandant Pichon en mission en Sibérie. A jelentést Niessel küldte Párizsba.