Századok – 1990
Tanulmányok - Majoros István: Franciaország szibériai politikája (1918–1920) III–IV/383
FRANCIAORSZÁG SZIBÉRIA POLITIKÁJA 385 A sajtóhírek nem voltak alaptalanok, a bolsevikok valóban sikereket értek el Szibériában. Kezükben volt Omszk, Krasznojarszk, Irkutszk, s a külügyminisztérium december 19-i jegyzéke6 már azt is számításba vette, hogy Vlagyivosztok is hozzájuk kerül, mivel a városi szovjetben a maximalisták többségbe kerültek. Ez a helyzet nyugtalanító volt Párizs számára, nemcsak a német veszély miatt,7 hanem azért is, mert ezzel az 1917. december 3-i terv megvalósítása is veszélybe került. Ez a körülmény ugyanakkor még sürgetőbbé tette a program végrehajtását, mindenekelőtt Vlagyivosztok, valamint a környező területek elfoglalását. A számba vett külső hatalom beavatkozása azonban nehézségekbe ütközött, mivel Washingtont nyugtalanították Japán távolkeleti céljai. Azt a tényt, hogy Japán az első világháború során jelentősen megerősödött, s azt, hogy a szibériai beavatkozással még tovább növelheti hatalmát, a külügyminisztérium jegyzéke is nyugtalanítónak tartotta. A németek oroszországi térnyerésének a lehetőségét azonban nagyobb veszélyként értékelte, ezért azt hangsúlyozta, hogy a december 3- i konferencia határozatát nem szabad elvetni még azon az áron sem, ha az intervenció Japánnak jelentős hasznot hoz. Arra kell csupán törekedni, hogy a japán aktivitást olyan térségre lokalizálják, ahol se Franciaországnak, se Angliának nincsenek jelentős érdekei, azaz Mandzsúriára és Kelet-Szibériára. A jegyzék következtetése ezért az, hogy a december 3-i határozatot módosított formában, de meg kell valósítani. Ennek érdekében az Egyesült Államok és Japán közösen egyezzen meg Vlagyivosztok és Kelet-Szibéria elfoglalásában. Vlagyivosztok azonban nem csupán, mint a transzszibériai vasút indulóállomása volt fontos, hanem azért is, mert a városban jelentős hadianyagraktár volt. A szövetségesek által ideszállított készletek mennyiségét 648 ezer tonnára becsülték, mely 136 ezer tonna vasúti anyagot, 6 ezer tonna nitrátot, 15 ezer tonna robbanóanyagot, 43 ezer tonna foszfátot, ezen kívül élelmiszert és ipari nyersanyagot tartalmazott.8 1917 végén Vlagyivosztok és a transzszibériai vasút elfoglalásának terve a Dél-Oroszországot és Romániát magába foglaló ún. déli blokkhoz kapcsolódott szorosan, de egyelőre ennek alárendelten azzal a feladattal, hogy biztosítsa az utóbbi régió ellátását. A terv célja elsősorban a keleti front helyreállítása volt, s ezzel a német terjeszkedés megállítása, megakadályozása Oroszországban. S bár a szovjetellenesség e célkitűzésnek alárendelten jelentkezett, a bolsevik hatalom terjedése mégis egyre több gondot okozott a francia politikának, veszélyeztetve nem csupán a szibériai, de az egész Oroszországra vonatkozó terveket is. A vezérkar éppen ezért kidolgozott egy szövetséges akciótervet Szibériára.9 Foch a keletszibériai anarchiára hivatkozva egy szövetséges misszió létrehozásának szükségességét hangsúlyozta, amelynek Harbinból kiindulva a transzszibériai vasút, mentén kellene működnie. 6 MAE Guerre 1914-18 746 M-P 1089 Conséquences des succès maximalistes en Sibérie orientale et en Manchuria. 7 Német veszély alatt a francia vezetés azt értette, hogy Németország hozzájuthat az orosz nyersanyagforrásokhoz, melyek segítségével folytathatja a háborít. 8 MAE Guerre 1914-18 746 M-P 1089 Londres, 3 janvier 1918. 9 MAE Guerre 1914-18 746 M-P 1089 Paris, 4 janvier 1918. Projet d'organisation d'une action interalliée en Sibérie.; AMG 4 Ν 46 carton 50. doss. 1. nl78/BS/3.
