Századok – 1990

Történeti irodalom - Nagy Károly: Somsálybánya története 1900–1980 (Ism.: Bellér Béla) II/317

317 TÖRTÉNETI IRODALOM magyar kortárs szociáldemokrata orgánumokból ismerjük, hogy a cseh szociáldemokrata szeparatista véleményeket valóban megterhelték nacionalista szenvedélyek. Továbbá, ha Löwnek bizonyára igaza is van abban, hogy a „centralisták" sokkal gyengébbek voltak, mint a szeparatisták, de súlyuk jelenleg egészen érdektelennek tűnik, ami már aligha igaz. Végül a cseh szeparatisták tábora sem egységes. Smeral nem azonos Soukouppal, hanem még Nemec sem. S persze éppen ilyen vonatkozásban vetődik fel az a kérdés, hogy miért nem tudta a Löw szerint ügyesen taktikázó V. Adler ebben a szakaszban már összetartani a féltett birodalmilag egységes pártot. Vagyis itt nem a folyamatosság, hanem éppen a korszakváltás válik jellemzővé. Löw munkája a fentiek alapján nagyon is elgondolkodtató és sikeres alkotás. A szerző kétségtelen érdeme, hogy egyáltalán nem törekszik a „mindennek így kellett történnie" felfogás érvényesítésére; problémalátó ellenvetéseit nem didaktikus mondatok beillesztésével teszi meg. A kötet másik értéke, hogy bő válogatást ad a korabeli cseh szociáldemokrata folyóiratok, határozatok anyagából, amelyek mind az osztrák, mind a magyar olvasók számára igen nehezen hozzáférhetőek és érthetőek. A munka ilyen formában egyszerre hézagpótló és újragondolkodtató „perújrafelvétel" egy olyan témakörben, amelyben „rólunk" is szó van. Jcmnitz János NAGY KÁROLY SOMSÁLYBÁNYA TÖRTÉNETE 1900-1980 BORSODI KISMONOGRÁFIÁK 20. HERMAN OTTÓ MÚZEUM Miskolc, 1985. 144 I. KOVÁCS TIBORNÉ ÓZD VÁROS ÓVODÁINAK TÖRTÉNETE ÓZDI HONISMERETI KÖZLEMÉNYEK 6. KUN BÉLA MŰVELŐDÉSI KÖZPONT Ózd, 1985. 137 I. Amikor megjelenik egy-egy település vagy üzem monográfiája, ez gyakran nemcsak a helytörténetírás tetőpontját, hanem kezdődő hanyatlását is jelenti. A nagy teljesítmény után a kutatókedv ellankad, a feldolgozások ellaposodnak, az új eredményeket a régiek monotón ismétlése helyettesíti. Ózd nem tartozik ezen települések, ill. üzemek közé. A Berend T. Iván szerkesztésében a gyár megalapításának 135. évfordulójára 1980-ban megjelent Az Ózdi Kohászati Művek története c. nagyszabású, 545 oldalas üzemtörténeti nagymonográfia nem magányos csúcs, hanem inkább hegyvonulat, amelyet kisebb-nagyobb magaslatok, helytörténeti periodikák, kis- és nagymonográfiák öveznek. Nagy Károlynak a miskolci Herman Ottó Múzeum Borsodi Kismonográfiák c. sorozatának 20. köteteként megjelent Somsálybánya története 1900-1980 c. munkája újabb bizonyítéka az „ózdi műhely" változatlan életerejének. Az első, ami a könyv olvasójának mindjárt szemébe ötlik, a széles forrásbázis. Ez nem csupán a nyomtatott forrásokat, tanulmányokat, önálló munkákat, még nem is csak a levéltári forrásokat öleli föl, hanem a még élő, de egyre fogyó kortársak azt lehet mondani utolsó pillanatban megmentett visszaemlékezéseit is. A munka másik fő értéke komplex szemlélete és feldolgozásmódja. A szerző nem szűkíti le érdeklődését valamilyen részletkérdésre, hanem a téma teljességének megragadására törekszik. Somsálybánya, a kis bányásztelepülés sorsát, fejlődését a magyarországi, ezen belül az ózdi szénbányászat keretébe illeszti, és nem csupán a bánya működését, technikájának, technológiájának fejlődését tárgyalja tökéletes szakértelemmel (a szerző ifjúként maga is a bányában dolgozott), hanem színes körképet fest a bányászok szociális helyzetéről, beleértve nemzetiségi megoszlásukat is. Majd a bányamunkásság gazdasági és politikai har-