Századok – 1990
Történeti irodalom - Tolocsko P. P.: Drevnyaja Rusz. Ocserki Szocial’no-politicseszkoj isztorii (Ism.: Kurunczi Jenő) II/303
315 TÖRTÉNETI IRODALOM P. P. TOLOCSKO DREVNYAJA RUSZ'OCSERKI SZOCIAL'NO-POLITICSESZKOJ ISZTORII Kiev, Naukova dumka. 1987. 246 I. A RÉGI OROSZORSZÁG. TÁRSADALOM- ÉS POLITIKATÖRTÉNETI VÁZLATOK Tolocsko művében régészeti és írott források alapján tárgyalja a kezdetektől az 1240-es évekig a régi Rusz történetét. A szerző elsősorban két történeti tendencia bemutatására koncentrál; az összetartó és a centrifugális erőknek a kijevi Oroszország és a széttagoltság korában végigvonuló harcára. A könyv első hét fejezete a társadalmi és politikai eseményeket elemzi időrendben, a 8-12. fejezet pedig egy-egy témát taglal. Különösen sok vitatott kérdésben foglal állást a mű a kijevi Oroszország kialakulásával foglalkozó első fejezetében. Az archeológiai anyagok mellett az orosz évkönyveknek és a bizánci forrásoknak a híradásait felhasználva Tolocsko a későbbi állam magvát jelentő polján törzsszövetség kialakulását a 6-7. századra a Közép-Dnyeper vidékére teszi. A Nesztor által leírt „Orosz föld" keretében a szerző szerint a 8-9. században végbement a társadalom részleges feudalizációja. A vázolt változásokkal összefüggésben Tolocsko szól a varégoknak a történészek által vitatott szerepéről. Úgy véljük az antinormanizmus szerinti érvelés és a varégok teljes kiiktatása az alapvető társadalmi-politikai folyamatokból az újabb kutatások fényében egyre kevésbé állja meg a helyét (lásd pl. D. A. Avduszim cikkét a Voproszi isztorii 1988/7. számában, vagy a 12. számban Müller 18. századi történésznek a fenti tematikával kapcsolatos ténykedésének árnyaltabb historiográfiai megközelítését), így Tolocsko magyarázata leegyszerűsíti a kétségtelenül bonyolult és tovább kutatandó kérdéskört. Úgy gondoljuk a szerző az óorosz állam létrejöttével összefüggésben helyesen mutat rá a gyorsító és hátráltató tényezők szövevényére, a konszolidáció túlhangsúlyozásának tartjuk azonban azt, hogy Oleg korát már egységes társadalmi-politikai szervezet jellemezte. Tolocsko a Rusz kifejezés eredetéről és értelmezéséről folyó (régi) vitában a terminus déli származása mellett foglal állást és kiemeli, hogy szűk (a Dnyeper középső folyása menti teriiletet jelentő) és tág értelemben (a keleti szlávok által lakott vidékre) egyaránt használták. A fogalom jelentésváltozásának magyarázatában Lowmianski lengyel történésszel ért egyet. Az erős kora feudális állam létrejöttét a szerző a 9-10. sz. elejére teszi. A műben plasztikus képet kapunk arról hogyan fejlődtek a társadalmi és politikai viszonyok a 10. században és a 11. sz. elején. A kijevi uralkodókról szólva Tolocsko nagyra értékeli Vlagyimir stabilizációt elősegítő (adminisztratív, katonai és vallási) reformjait. A kereszténység felvételének külön fejezetet szentel. Figyelmet érdemelnek a szerzőnek az orosz pogányság változásáról, főbb elemei és az új tanítás közti kapcsolatról és a kereszténység felvétele külső-belső körülményeiről, folyamatáról írt sorai. Joggal hangsúlyozza, hogy hosszú és bonyolult eseménysorozatról van szó. Körültekintő elemzést ad a Vlagyimirt megelőző fejedelmeknek a kereszténységhez fűződő viszonyáról, amiből megtudhatjuk, hogy az íj vallás jelentős múltra tekintett vissza. A kereszténység felvétele megfelelt a korabeli Oroszország fejlődésének, ezzel bekerült az európai államok közösségébe, és új távlatok nyíltak meg előtte. Hozzátennénk, hogy a millennium alkalmával megjelent szovjet könyvek és tanulmányok (az utóbbira lásd pl. A. P. Novoszel'cev cikkét az Isztorija SZSZSZR 1988/4. számában), amelyek Tolocsko műve után íródtak, még árnyaltabban ítélik meg ezt a kérdést. A szerző egyik legfőbb érdemének tartjuk, hogy az óorosz történelem kiemelkedő szakaszai közti időszakot nem egységes hanyatlási tendenciaként kezeli, Jianem azokon belül az egységtörekvéseket is bemutatja. Tolocsko vitatja, hogy Bölcs Jaroszláv végrendeletekor jöttek létre a széttagolódás alapjai; szerinte a centrifugális erők a Jaroszlávicsok uralkodása elején még nem voltak erősek, a kijevi nagyfejedelem
