Századok – 1990
Közlemények - Lukács Lajos: Anglia és a magyar kérdés 1860–61-ben. Mr. Graham Dunlop magyarországi küldetése II/242
248 LUKÁCS LAJOS tása miatt is. Várakozással tekintenek Bécsben és Pesten egyaránt a készülő esztergomi országbírói értekezlet elé, melynek kellő megfontoltsággal és körültekintéssel szükséges iránymutatást adni az alkotmányossághoz vezető átmenet szükséges lépéseiről, a kétségtelenül felgyülemlett bonyodalmak, jogi ellentmondások feloldását illetően. Az égető problémák közé tartozott a magyarországi nemzetiségek jogos kívánságainak, törekvéseinek figyelembe vétele is. A magyar nemzeti és alkotmányos érdekek előtérbe kerülése új helyzetet idézett elő, melynek értelmezése, magyarázata korántsem volt egyöntetű a liberális magyar vezető politikusok és a nemzetiségi mozgalmak irányítói körében és a jövőt illető változtatások, területi kormányzási formák eltérő magyarázatokat kaptak. Dunlop jelentésében utal a Dunai konföderáció tervének felmerülésére is, értve ezen Magyarország, Erdély, a Vajdaság, Bánát, Dalmácia, Szerbia, Moldva, Havasalföld esetleges tömörülését. Szerinte a terv indítékai francia forrásra vezethetők vissza és foglalkoztatja a magyarországi ellenzéki köröket. Kétségtelen, hogy ezen időben a terv ismételten előtérbe került a magyar emigrációban, főképpen a Cuza román fejedelemmel és Obrenovics Mihály szerb herceggel folytatott tárgyalásokon.1 8 Kellő teret szentel a jelentés Magyarország sajátos helyzetének, az 1849 után kialakult állapotok és azok következményei magyarázatának, és az erre alapozott történelmi háttérre utalva ismerteti a magyarországi politikai csoportosulások szándékait, azok mozgatórugóit. A politikai körkép foglalkozik a magyar arisztokrácia helyzetével, az ókonzervatív politikusok korlátozott befolyásával. Dunlop a mérsékelt liberális vezetők, mint Deák és Eötvös nézeteinek annál is inkább jelentőséget tulajdonít, mert a kibontakozást az 1848-as alkotmány helyreállításának irányában, annak többkevesebb figyelembevételével látja megoldhatónak. Dunlop idézi Eötvös báró lesújtó véleményét az Októberi diplomáról, miszerint az a múlthoz képest nem nyújt érdemleges javítást és az igazságtalanságok folytatásának tekinthető. Eötvös és Deák egyaránt távol tartják magukat a szélsőségektől, egy forradalomtól nem sok jót várnak, különösen a bonyolult nemzetiségi kérdés miatt, és éppen ezért igyekeznek mérsékelt törekvéseiket szűkebb magyar nemzeti keretben tartani. Dunlop szerint Kossuthnak nagy a népszerűsége, jelentős elvárások tapasztalhatók Garibaldival történő esetleges közös fellépésétől. Dunlop úgy látja, hogy a mérsékelt ellenzék háttérbe szorulásával és külföldi segítséggel forradalom robbanhatna ki, ami viszont Kossuth diktátorságához is elvezethetne. Figyelemre méltóknak tekinthetők Dunlop meglátásai Anglia magyarországi befolyását illetően. Nézete szerint Franciaország befolyása erősebb. Sokan keserűen gondolnak vissza Anglia 1848-as szerepére, mert ha akkor Magyarország segítségére siet, akkor a brit befolyás igen jelentős lenne ebben a térségben. Mindennek ellenére Anglia iránt a szimpátia széles körben megnövekedett, és sokan remélik, hogy Magyarország anyagi segítséget kaphat Angliától, továbbá az angol hadiflotta megjelenése az Adriai-tengeren igen kedvező benyomást kelthetne. Magyar-18 Dunlop Loftusnak, Pest, 1860. nov. 30. (PRO. Foreign Office. Gen. Corr. F. O. 7. 600. Conf.).; Vö. Kossuth Lajos: Irataim az emigrációból. I—III. Budapest, 1880-82. Folytatása: Kossuth Lajos iratai. (Szerk. Helfy Ignác, Kossuth Ferenc). IV-XIII. Budapest, 1894-1911. I. 369. és köv.