Századok – 1990

Közlemények - Lukács Lajos: Anglia és a magyar kérdés 1860–61-ben. Mr. Graham Dunlop magyarországi küldetése II/242

ANGLIA ÉS A MAGYAR KÉRDÉS 1860-61-BEN 245 manizációs politikai irányának egyedüli célra vezető voltáról és tartósságáról. A bé­csi angol követ a visszaszorított, de létező magyarországi ellenzéki politikai irányza­tok jelentkezéséről és szándékairól küldött információkat Londonba, utalva elsősor­ban az ókonzervatívok csoportosulására: nyomatékkal hangsúlyozva, hogy Anglia va­lahol itt lelheti fel azokat a békésebb, kibontakozáshoz vezető politikai erőket, me­lyek az osztrák birodalom létének veszélyeztetése nélkül képesek az érdekek egyez­tetésére, a közép- kelet-európai térség stabilitásának biztosítására.9 Utalhatunk továb­bá Lord Loftus élénk kapcsolataira a Döblingben visszavonultan élő gróf Széchenyi Istvánhoz, aki messzemenően elismerte az angol követ működésének jótékony hatá­sát és sok tekintetben támaszra is lelt benne. Széchenyi angliai kapcsolatai, Béla fiá­nak utazásai, Bach működését kegyetlenül leleplező szatírájának - az Ein Blick auf den anonymen Rückblick - angliai titkos kinyomtatásának és a hazába történt visz­szacsempészésének eseményei, szerves láncszemeit képezik annak a folyamatnak, mely elvezetett az 1861-es év eseményeihez.10 De mindezeken túlmenően akadt még egy nevezetes esemény az osztrák biro­dalomban, mely jelentős mértékben felkeltette az angol hivatalos körök és a széle­sebb közvélemény figyelmét egyaránt a magyarországi helyzetre. Az 1859 szeptem­ber 1-én kibocsátott protestáns pátensre gondolunk, mely oly erőteljes ellenhatást vál­tott ki az érdekelt magyarországi körökben, és egyik fő emeltyűjévé vált a kibonta­kozó ellenzéki mozgalmaknak. A magyarországi protestánsok helyzete iránt mindig is figyelmet mutató Anglia, ez alkalommal különösen érzékennyé és érdeklődővé vált, fogékonnyá a távoli Magyarország iránt, melynek helyzetét egyébként - a két ország között meglévő gazdasági-társadalmi különbségek következtében, a történelmi hely­zetből adódó fejlődésbeli eltérésekből fakadóan - nehezen érthették meg. Valahogy ösztönszerűen, önmagukból kiindulva könnyen vontak analógiát az angol-skót, az an­gol-ír kapcsolatokra asszociálva, amikor Ausztria és Magyarország problémái kerül­tek előtérbe. Nem is szólva arról, hogy a brit birodalmi érdekek egyébként is az ef­fajta meglátás irányának helyességébe vetett hitet és meggyőződést táplálták. így kö­vetkezhetett be az a helyzet, amikor az osztrák birodalom egységének fenntartásához fűződő érdekek védelme egyidejűleg jelentkezett a magyar ellenzéki mozgalmak irán­ti szimpátiával, együttérzéssel, az önkényuralom ellen tiltakozó fellépésekkel, szoli­daritással az autonómiájukhoz ragaszkodó magyarországi protestánsokkal, akik val­lásszabadságukat, működési autonómiájukat védve egyben Magyarország alkotmá­nyos igazgatása érdekében is küzdöttek egyidejűleg. Lord Loftus működésének vég­ső szakaszára esett a magyarországi protestánsok 1859/60-as küzdelme, mely végül is közös táborba terelte a protestánsokat, katolikusokat egyaránt, és fellépéseiknek 9 Loftus E. of Malmesburynek, Vienna, 1859. máj. 5. (l'RO. Foreign Office. Gen. Corr. F. O. 7. 569/382); máj. 19. (Uo. 570/443 ); Loftus Russellnek, Vienna, 1859. júl. 18. (Uo. 573/641.). 10 Reminiscences of Loftus. I. m. II. 136. és köv.; Vö. Károlyi Árpiul: Gr. Széchenyi István döblin­gi irodalmi hagyatéka. I—II. Budapest, 1921-22. I. 204. és köv.; Ángyul Dávid: Gróf Széchenyi István döb­lingi évei. (Századok. 1922. 6-8. sz.); Un.: Lord Ultus és Széchenyi. (Századok. 1922. 6-8. sz.); Ha.: Lord Loftus és Széchenyi. (Budapesti Szemle. 1927/206.); Kosáry Domokos: Széchenyi Döblingben. Budapest, 1981. 160. és köv.

Next

/
Thumbnails
Contents