Századok – 1990
Tanulmányok - Bárány György: A liberalizmus perspektívái és korlátai az 1843/44-es országgyűlés vallásügyi vitáinak tükrében II/183
196 BÁRÁNY GYÖRGY Számadatokból még nem derül ki minden, viszont nélkülük nem érthetjük meg teljesen az 1843/44-es országgyűlés vallásügyi vitáinak jelentőségét. Amint már említettük, és a pápai nuncius is hangsúlyozta Rómának írt jelentéseiben, a szerb ortodox főpapok meglehetős következetességgel a liberális ellenzék javaslatai mellett szavaztak, míg a munkácsi rutén és a nagyváradi román görög katolikus püspök a katolikus ügyet védte a vallásügyi vitában.3 3 Bár Bécs hagyományosan támogatta a görög katolikus egyházat és annak térítő tevékenységét a görögkeletiek körében, megtiltva az utóbbi papságának, hogy ellenezze a görög katolikusok egyesülését a római katolikus egyházzal,3 az unitus köznép mégis gyakran visszatért az ortodox hitre-az 1830-as években, főleg a Délvidéken.3 ' Ennek a Róma és az osztrák, valamint a magyar katolikus klérus által elítélt gyakorlatnak a terjedése nemcsak annak volt a következménye, hogy hivatalosan ismételten leszögezték az ortodox hívők jogát a szabad vallásgyakorlásra. Az áttért unitusokat esetenként kegyetlenül üldözték korábbi ortodox hívőtársaik s az előbbiek a magyar és a katolikus hatóságokhoz könyörögtek védelemért.36 A II. József ideje óta a szerb klérus által irányított magyarországi ortodox egyház szintén többszörös kihívással nézett szembe a saját nemzeti egyházukat kiépíteni akaró, egyre öntudatosabb románok részéről.37 Az a lehetőség, hogy egy etnikailag megosztott, több központú és több helyről igazgatott ortodox világ különböző részeinek önálló nyomatéka és független egyházi szervezete lehessen, elképzelhetetlen volt a pápai és a Habsburg-tisztségviselők, valamint azok liberális ellenzéke számára, mert figyelmüket az ortodox orosz cár kezében ténylegesen összpontosuló hatalom kötötte le. Az orosz szándékok miatti aggodalom természetesen érthető volt. A liberálisok Európa-szerte borzadtak a cári abszolutizmustól, s a magyarok elöljártak a tiltakozásban I. Miklós cár kegyetlen lengyelellenes intézkedései miatt, melyek az 1830/31-es oroszellenes felkelés leverését követték.38 De még XVI. Gergely pápa és Metternich, a „restauráció korának" e két oszlopa is egyre jobban aggódott, mikor a cár, partnerük az európai konzervatív szövetségben, egy sor intézkedéssel korlátozta a katolikus egyház tevékenységét birodalmában, s végül mindez abban érte el csúcspontját, hogy 1839-ben I. Miklós visszakényszerítette az unitusokat az orosz ortodox egyház kebe-33 SSE, 1814-1850. Archivio della Nunziatura di Vienna (a továbbiakban ANV), vol. 280 F. No. 1787, 1843. okt. 22. (Diéta d'Ungheria) fol. 156-57.; SSE, 1814-1850. Nunziatura di Vienna (a továbbiakban NV), Anni 1844-45, Rubrica 247, Bu&ta 412. Altieri Lambruschinihez, no. 1844. okt. 31. (Affari Ecctici di Ungheria) ASV 34 Keith Hitchins: The Rumanian National Movement in Transylvania, 1790-1849. Cambridge, Mass. 1969. 139-45. 35 Fényes: Magyarország slatistikája, 2. köt. 51. 36 Ld. A Krassó megyei (Temesi bánság) Illadia görög katolikus közösségének petíciójához csatolt latin, magyar és német nyelvű dokumentumokat, SSE, 1814-1850. NV, Anni 1842-43, Rubrica 247, Busta 410. Altieri Lambruschinihez, 1842. okt. 21. (Cattolici del Comma d'Illadia) 37 Emanua! Turczynski: The National Movement in the Greek Orthodox Church in the Habsburg Monarchy. In: The Nationality Problems in the Habsburg Monarchy, 3. rész. Austrian History Yearbook, 3. évf. 3. rész, 1967. 83-128. és Petrovich: Comments, uo. 133-35. Ld. még Turczynski: Konfession und Nation, 244-47. 38 Kovács Endre: A lengyel kérdés a reformkori Magyarországon. Bp. 1959. 7-243.
