Századok – 1989

Folyóiratszemle - Prost Antoine: Államosítások Nyugat-Európában a második világháború után V–VI/737

738 FOLYÓIRATSZEMLE veké pedig csak 1948 júliusában, a kohászaté pedig csak 1949 novemberében következett be. Vagyis a baloldali fellendülés tovább tartott. A kronológiai eltérések figyelemreméltóak. Sok esetben mindez persze szoros kapcsolatban állt a felszabadulás módjával (Észak-Olaszország - avagy Franciaországban az ellenállási mozgalom, vagyis a munkásmozgalom szerepe, súlya) Franciaországban és Ausztriában például a régi államhatalom teljesen szétesett, Angliában nem. Mindehhez Ausztriában igen nagy mértékben hozzájárult a korábbi német-náci állami hadivállalatok súlya, de másfelől viszont az angol-amerikai övezetekben is azért siettek államosítani náci tőkéket — hogy azt „felmentessék" a szovjet jóvátételi igényektől, gépátadási törekvésektől. S persze ugyanez érvényesült a német területeken is. Noha a politikai motívumoknak mindenütt megvolt a szerepe, Prost aláhúzza, hogy igazi tömegnyomás nem mindenütt voltjellemző. így aláhúzza, hogy még Franciaországban is, ahol ez nagyobbmérvií volt, kezdetben az államosítások elég széles, általános elfogadásra találtak. Ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy például Marseille-ben és Lyonban a munkástömegek akarata ellenére az üzemek államosítása elmaradt, míg a bankokat államosították ott is, ahol a bankalkalmazottak azt nem követelték. Ismét más aspektust világít meg, amikor az államosításoknál az alulról megvalósított demokratizmust, a munkások részvételi jogát, lehetőségeit elemzi. Majd ismét egy „harmadik oldalra" utal, amikor megállapítja, hogy a francia fejlődés esetében meglehetősen nagy szerepet játszott, hogy még az ellenállás idején az Ellenállás Nemzeti Bizottságában egyesült három nagy párt egyformán elfogadta az államosítás követelését — s így ezek az államosítások túlélték 1947-et, amikor a három párt összefogásából született koalíciók már felbomlottak. Bevezetőjének végén, szinte summázatként Prost hangsúlyozza, hogy ezen államosítások összehasonlító vizsgálata még várat magára. (Le Mouvement Social. 1986. január-március. 3-8. old.) J. A folyóiratszemlét összeállították: Barda Beáta (В. В.), Jemnitz János (J.),Menyhárt Lajos (M.), Molnár Tamás (M. T.), Réti György (R. Gy.), Todero Frigyes (T.F.) és Tomka Béla (Т. В.).