Századok – 1989
Közlemények - Soós László: Központi intézkedések a filoxéra elleni küzdelemben (1872–1881) V–VI/675
688 SOÓS LÁSZLÓ ján - 1877. okt. 27-én űn. Phylloxera értekezletet tartott, annak érdekében, hogy az összehívottak a nemzetközi konferencia ajánlásaira épülő feladatok körét meghatározzák. A tanácskozás bevezetőjeként Emich Gusztáv ismertette a Svájcban szerzett tapasztalatait, továbbá beszámolt annak a száz példányban szétosztott francia nyelvű ismertető (Statistique viticole; viticulture de la Hongrie) kedvező fogadtatásáról, amelyet ő készített a pancsovai irtásokról és a filoxéra elleni harc magyarországi állapotáról. Előadása eredményeként a kongresszus határozatai - kormányzati szinten - széles körben ismertté váltak, hiszen ezen a megbeszélésen nem csupán a korábbi tanácsadókként szereplő szőlészek, természettudósok és szakminisztériumi alkalmazottak jelentek meg, hanem a hadügy kivételével az összes tárca elküldte képviselőit. A tanácskozás eredményeként mindenki egyetértett abban, hogy a védekezés megszervezése során első lépésként a fertőzött területek felderítését és zár alá helyezését kell elvégezni. A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter képviselője e munka gyors végrehajtása érdekében a kormány mellett szaktanácsadói jogkörrel működő ún. Országos Phylloxera Bizottság létrehozását, valamint egy Pancsován tevékenykedő megfigyelő állomás felállítását javasolta. Elgondolása szerint a bizottság elnöki tisztét ellátó minszter maga köré gyűjti a társminisztériumok képviselőit, valamint a tudományos és gazdasági élet azon szakembereit, akiknek tudása a kártevő elleni intézkedések során hasznosítható. A borvidékek közvetlen felügyeletét az alispánok irányításával tevékenykedő Megyei Phylloxera Bizottságokra kívánta bízni, amelyekben a helyi közigazgatási szervek, valamint a termelők küldötteinek munkájára számított.30 Javaslat született továbbá arra, hogy a filoxéra jelenlétének gyors felismerése érdekében a rovar biológiai tulajdonságait ismertető füzeteket nyomtassanak ki, amelyeket minden jelentősebb birtokosnak megküldenek. Megegyeztek abban is, hogy a fertőzött ültetvényeket területi zónákba sorolják, és a szőlészeti termékek szállítását csak ezeken kívül engedélyezik. (A forgalom szigorú korlátozására azért nem került sor, mert 1877-ben még csak egy helyen, Pancsova város határában találtak filoxérát.) I Azt, hogy a magyar Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium a lausanne-i határozatokat milyen komolyan vette, a fentieken kívül abból is kitűnik, hogy a rovar tanulmányozására javasolt állandó megfigyelő állomás felállításáról még 1877 őszén gondoskodott. A minisztériumi utasítás érteimébén dr. Annay József tanár Pancsovára utazott, és a tőkék vizsgálata révén a rovar terjedéséről információkat gyűjtött. Feladatai közé tartozott továbbá az élősködő biológiai tulaj- i donságainak tanulmányozása, valamint a zárlat szigorú betartásának ellenőrzése. (Sajnos, dr. Annay József terveit nem valósíthatta meg, mert megfelelő anyagi bázis és segítőtársak hiánya miatt, 1878 tavaszán munkája félbemaradt.3 1 \ 30 OL К 168-1882-5-44348 Jelentés a phylloxera-Ugyben 1872. évtől 1880. év végéig a FIK által tett intézkedésekről. Budapest, 1881. Az 1877. okt. 27-én tartott phylloxera-értekezlet jegyzőkönyve. 31 OL К 168-1883-5-417-11599 dr. Horváth Géza: Jelentés az Országos Phylloxera Kísérleti Állomás 1881. évi működéséről. Budapest, 1882.
