Századok – 1989

Közlemények - Soós László: Központi intézkedések a filoxéra elleni küzdelemben (1872–1881) V–VI/675

A FILOXÉRA ELLENI KÜZDELEM 1872-1881 679 állítani, érvényét vesztette. Magyarország számára - mivel területén 1874-ben kórokozót nem találtak - a terület védelme a betegség behurcolása ellen még nyújt­hatott némi reményt. Ezt a lehetőséget kívánta a magyar földmüvelésügyi miniszter kihasználni az 1874. dec. 15-én kiadott rendeletével, amelyben a gyökeres és sima szőlővesszők behozatalának tilalmát a külföldi államok mellett Ausztriára is kiter­jesztette. A tilalom megszegőit a szállítmány elkobzásával és 50-100 forintig terje­dő bírság kiszabásával sújtották.10 A klosterneuburgi üzleti könyvekben szereplő magyar vásárlók névsorának nyilvánosságra hozatala után egyre több gazdasági egyesület és termelő kérte, hogy a minisztérium által megbízott szakemberek ültetvényeiket vizsgálják át. A beteg tőkék ellenőrzése során, 1875 szeptemberében jutott el Deininger Imre tanár Pan­csovára, ahol rövid idő alatt megállapította, hogy a város határában, közel 70 hold­nyi területen a szőlők filoxérával fertőzöttek. A kártevő magyarországi jelenlétének felfedezését 1875. szept. végén jelentették be, és a fertőzés megszüntetése érdeké­ben hozandó intézkedések megbeszélésére a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelem­ügyi Minisztérium október másodikára szakértői tanácskozást hívott össze.11 A dél-magyarországi fertőzött szőlők irtásának tapasztalatai Az 1875. okt. 2-ára, a pancsovai filoxéravész tárgyában összehívott tanácsko­záson a Magyaróvári Gazdasági Akadémia és a vincellérképezdék tanárai, valamint a Bel- és Igazságügyi Minisztérium, továbbá a témáért felelős szakminisztérium képviselői vettek részt. A meghívottak az osztrák filoxéra törvény és a Német Bo­rászati Egylet (Deuschere Weinbau-Verein) javaslatában foglalt óvórendszabályok ismertetése mellett érdemben csak a külföldi tapasztalatok alapján tervezett irtások I jogi következményeivel foglalkoztak, mivel a kártevő pontos rovartani leírásának hiányában a szakmai kérdések terén csupán feltevésekre hagyatkozhattak. Erre pél­da több küldött véleménye, amely szerint a filoxéra az őszibarack levelét károsító kukacra hasonlít, ezért nikotin méreggel ez a kártevő is elpusztítható. A tanácskozás egyetlen eredményeként az 1875. okt. 5-én megjelent minisz­tériumi körrendeletet említhetjük. Eme utasítás értelmében a Pancsova város hatá­rában fekvő szőlőket zár alá helyezték és elrendelték: addig is, amíg a mentesítést elkezdik, nehogy a baj országos csapássá váljék, „a szőlőtőkéknek semminemű ré-I sze, sem sima, sem gyökeres vessző, sem szőlőgyümölcs, és szőlőlevélbe csoma­golt tárgyak a város határát el ne hagyják".1 2 (A Pancsova környéki szőlőknek zár 1 alá helyezéséről a fenti rendelettel egyidóben az összes törvényhatóságokat értesí­tették, és a közlekedési vállalatoknak megtiltották, hogy a fertőzött területről sző­lészeti terméket elszállítsanak.)1 3 10 Uo. 22119/74. sz. FIK körrendelet az összes törvényhatóságoknak. Budapest, 1874. dec. 15. 11 Uo. A Pancsován felmerült phylloxeravész tárgyában 1875. okt. 2-án kezdődőleg tartott ülés jegyzőkönyve. 12 " Uo. 23264/75. sz. FIK körrendelet Pancsova város közönségéhez. Budapest, 1875. okt. 5. 13 Uo. A Phylloxera-enquéte bizottságnak 1875. okt. 11-én a köztelken tartott második ülésének jegyzőkönyve.

Next

/
Thumbnails
Contents