Századok – 1989
Tanulmányok - Fekete László: Protoindusztrializáció: a történelmi korszakváltás elmélete avagy a történelemelmélet korszakváltása V–VI/606
630 FEKETE LÁSZLÓ egykorú gazdaságelméleti gondolkodás Henry Martyntól, Daniel Defoe-n át Adam Smith-ig és J. B. Say-ig a vidéki háziiparra egyáltalán nem úgy tekint, mint a gazdasági növekedés, a felhalmozás egyik legfontosabb gazdasági szervezetére, sőt ellenkezőleg, annak archaikus jellegére mutatnak rá. Az egykorú művekben az ipari tevékenységnek egy rendkívül összetett, széles határok között mozgó szervezeti formáival találkozunk, megtaláljuk a városi és a vidéki manufaktúra, a céhes ipar, a vidéki ipar és természetesen a vidéki háziipar különféle változatainak leírását. S még ha a manufaktúrának vannak is kritikusai - például Adam Ferguson és paradox módon glasgowi professzortársa: Adam Smith - általában elmondható, hogy a kortársak a manufaktúrában, a manufaktúra technikai, technológiai fejlődésében látták a növekedés, a „nemzetek gazdagságának" legfontosabb gazdasági szervezetét.42 Daniel Defoe A Tour Through the Whole Island of Great Britain és A Plan of the English Commerce című munkáiban felvázolt vidéki háziipari szervezet pedig különösképpen nem felel meg a protoindusztrializáció modelljének. E munkákat azért is kell itt idéznünk, mert a Defoe által leírt vidékekről gazdaságtörténeti tanulmányok sora született, amelyek a protoindusztrializáció kérdését vizsgálták. A yorkshirei West Riding példáját idézve, Defoe az egész vidéket, egyetlen hatalmas településként írja le, ahol csaknem minden valamirevaló házban manufaktúra vagy műhely („manufactory or workhouse") található. A vidék társadalma is jóval tagoltabb, mintsem hogy a kereskedőtőke és a protoindusztriális paraszti háztartás viszonyára lehetne leegyszerűsíteni. A manufaktúrák vagy műhelyek tulajdonosai üzleti kapcsolatban állnak a kereskedővel, s maguk alkalmazzák munkásaikat. Szemben a paraszti háztartás önkizsákmányolásán alapuló szervezettel, ez a gazdaságszervezeti forma, amely inkább specializált, vidékre települt manufaktúrának nevezhető, nyitott volt a termelő vállalkozóvá válása irányában éppúgy, mint a kezek munkájának egyszerű elrendezésétől a technikai-technológiai innováció felé. Tehát léteztek egyéb, s minden bizonnyal fontosabb lehetőségei is a céhes szabályozás és a monopóliumok kijátszásának; a vidékre települt és a vidéki szabad munkaerőt foglalkoztató manufaktúra az egyik ezek közül. Mint ahogy azt egy másik angol kortárs megjegyzi: „az teljesen közömbös az állam számára, hogy vajon a manufaktúra egy városban, vagy attól ötven mérföldre egy faluban van, amely majd várossá fog válni."43 42 Adam Fergusonnak és Adam Smith-nek morális és nem gazdasági kifogásai vannak a manufaktúrával szemben, minthogy náluk az ember gazdasági tevékenysége morális céloknak rendelődik alá. Smith gazdaságelméletének konfliktusa az, hogy a „természetes szabadság egyszeri és nyilvánvaló rendszerét" csak olyan társadalom képes létrehozni, amely felszabadította önmagát a szűkösség állapotából. Ennek az eszköze a gazdaság. Csakhogy a gazdasági racionalitás szükségszerűen összeütközésbe kerül a — Smith-i kifejezéssel élve - civilizált társadalom morális értékeivel. Ld. ehhez Fekete, L. (1986); Hamowy, R. (1968) 249-259. „A manufaktúra" - Ferguson szerint - „leginkább ott virágzik, ahol az értelmet a legkevésbé veszik figyelembe, és ahol a műhelyre a képzelőerő minden erőfeszítése nélkül úgy tekintenek, mint egy szerkezetre, amelynek részei az emberek.[...] Jóllehet ha valamely mesterség és üzletág múívelésének számos része nem is követel tehetséget, sőt tulajdonképpen hajlamos az értelem meglátásait korlátozni és szűkíteni, vannak olyanok, amelyek elmélkedni, a gondolatokat gyarapítani képesek. A manufaktúrában a mester tehetsége talán kiművelt, az alárendelt munkásé azonban parlagon hever." Ferguson, A. (1767) 280-281. vő. Smith, A. (1967) Vol. 2. 302-303. 43 Malachy Postlethway megállapítását idézi Berg, M. (1983) 42. p. Egyébként Berg, M. (1983) 33-58. vázlatos áttekintést ad a manufaktúrával kapcsolatos egykorú elképzelésekről.
