Századok – 1989

Tanulmányok - Péter Katalin: Női családfők Sárospatakon a 16. és 17. században V–VI/563

NŐI CSALÁDFŐK SÁROSPATAKON A 16.-17. SZÁZADBAN 587 A belsővárosiak halmozódó telektulajdonát pedig azért kell a Külsőváros viszonyai elemzésével kapcsolatban számba venni, mert a többszörös birtoklás itt minden valószínűség szerint egyes belsővárosiak telekvásárlásai nyomán kezdődött. Mindig is a vár körül élő főember szolgáknak van sok telkük a Külsővárosban. A legtöbbet talán Klobusiczky Ferenc szedte össze, aki a várnegyedben is 2 telken lakott, az Alsó hóstátban pedig összesen 5 telken volt majorja és kertje az 1704-i urbárium szerint. Ez azonban csak az, amit Patakon és telkekben szerzett, mert az ő idején már több megyében birtokos volt ez a Rákócziak mellett felemelkedett família. Több telke volt azonban már az 1632-i urbárium- kimutatás szerint is főember szolgák mellett egyszerű külsővárosi nemeseknek. így Duskás Ferenc három puszta telket bírt a sajátja mellett az Alsó hóstátban, és ugyanilyen körülmények között élt nem messze tőle Lenkey Mártonné. A század utolsó harmadára lett aztán gyakori a több - vagyis az ilyen esetekben rendszerint 2 - telek birtoklása jobbágyi állapotú lakosoknál is. Az 1704-i urbárium sorra-rendre írja össze az ilyen személyeket. Szabó Istvánról például egy Felső hóstáti puszta telekkel kapcsolatban kiderül: „maga Kispatakon lakik, ezt is usualja". Tott Lukács özvegyéről ugyancsak egy Felső hóstáti teleknél jegyezték be: „Kis utcán lakik, onnét gyalogszerrel szolgál". Lovas Gergely „más házban lakik". Az Új utcában egymás mellett három telektulajdonosról is kiderül, hogy más utcákban laknak. A többszörös telektulajdonosok azonban csak az után a telek után fizettek vagy szolgáltak, ahol a lakásuk volt. A másik helyen ezt a tényt az urbáriumok azzal jelzik, hogy a tulajdonos nevén, de mint pusztát veszik fel a telket, és a census rovatát is üresen hagyják. Census - szolgálat nélkül - ezeket a nem-lakóhely telkeket csak akkor terheli, ha valamely részüket, rendszerint a pincét, a tulajdonos vagy bérlő használja, és a telek úrbéres jellegű. Minthogy tehát a census rovata rendszerint üresen maradt, az urbáriumok gondosan rögzítik a telkek jogállását. A formula: „a sessio paraszt" illetve „a sessio exemta". Ugyanúgy összírták olyan személyek telkeit is, akik más településre költöztek, vagy elházasodtak Patakról. így 1704-ben özvegy Rajczi Miklósnénak volt egy 1/2 puszta telke a Felső hóstát elején. A megjegyzés szerint: „maga Kassán lakik, a sessio paraszt, senki nem usualja a teleket", és a census rovata üres. Az 1676-i urbárium szerint még itt élt Rajczy Miklós, aki Borsiban volt udvarbíró, és fizette a pataki telek méretének megfelelő censust. Nem messze ettől írtak össze 1704-ben egy 1/4 telket Gombketto András özvegye nevén, aki „Szerencsen lakik, az sessio paraszt, senki nem usualja", a census rovata is üres. 1676-ban még ugyanitt Gombkötö András bányatulajdonos élt 2 fiával, és szabályosan fizetett. Dobozi István, aki az egyik régi nagy pataki famíliához tartozott, az 1704-i urbárium szerint 1/1 puszta telket bírt ugyancsak a Felső hóstátban. A megjegyzés szerint: „nemes ember, Debrecenben lakik, a sessio paraszt, az pincéit zálogul bírja Dusicza György". A telek korábbi sorsát nem lehet világosan követni. Mivel a többletként bírt telkek után rendszerint nem fizettek, szolgálat pedig nem terhelte őket, némely urbáriumban nem is szerepelnek. így hiányoznak az 1631-iből, holott az 1632-i kimutatás - nem a névsorban ugyan, de szövegben - tud róluk. Három urbárium azonban valószínűleg többé-kevésbé pontosan feltüntette a többlettelkeket is.