Századok – 1989

Tanulmányok - Péter Katalin: Női családfők Sárospatakon a 16. és 17. században V–VI/563

TANULMÁNYOK Péter Katalin NŐI CSALÁDFŐK SÁROSPATAKON A 16. ÉS A 17. SZÁZADBAN A női családfők problémája sem itthon, sem külföldön nem tartozik a történettudományban felkapott témák közé. A történeti demográfia és a néprajztudomány munkái mintegy mellékesen érintik ugyan, de a kora-újkorig nem mennek vissza. Nem figyelt fel rá a „nők a történelemben" címmel leírható, újabban megélénkült kutatási irányzat sem, holott mind a nők hátrányosan megkülönböztetett helyzetéről, mind a férfiakkal azonos teljesítményt nyújtó nőkről ad értesüléseket. A történetírás divatja nélkül is felhívják azonban a figyelmet a női családfők lehetséges nagy szerepére olyan személyiségek, mint Lórántffy Zsuzsanna vagy a menye, Báthory Zsófia. Lórántffy Zsuzsannának, I. Rákóczi György feleségének a nevét mindenki ismeri, akit a magyar történelem érdekel. A történeti összefoglalások számon tartják, de családjában is különleges helyzete volt. Valamennyi feminista eszmény megtestesítőjeként úgy töltötte be női hivatását, hogy közben férje egyenrangú társa tudott lenni. Sok apróság érzékelteti ezt a viszonyt. Legvilágosabban talán a férj, I. Rákóczi György magyarországi hadjárata idején derült ez ki. Akkor a fejedelem harcolt, Lórántffy Zsuzsanna pedig propaganda-főnökként működött. Ő tájékoztatta például Rákóczi hadmozdulatairól a környező vidék református lelkészeit, és ő adott utasítást nekik arra, hogy mikor, milyen formában kell a sikerek miatt hálaadó istentiszteletet tartani. Családfő Lórántffy Zsuzsanna Rákóczi 1648-ban bekövetkezett halála után lett, jóllehet mindkét fia nagykorú volt. Az idősebbet, II. Rákóczi Györgyöt apja életében már erdélyi fejedelemmé is megválasztották, a halál idején pedig évek óta nős volt, a családi birtokokat az apa mégis Lórántffy Zsuzsanna kezébe tette le. A végrendelet szerint míg élt, minden az ő kezelésében maradt. És a fiúk nem támasztottak nehézséget. Igaz, a fiatalabb, Zsigmond, más téren sem ellenkezett; nagyon bensőséges viszonyban élt Lórántffy Zsuzsannával. A fiatal fejedelem viszont sokszor volt ugyan türelmetlen, anyja fösvénysége miatt is sokat panaszkodott, de a családi ügyek irányításában gyakorolt jogát nem vonta kétségbe. Kísérletet sem tett arra, hogy az özvegyet a javakból kiszorítsa. Az idősebb fiúval fennálló rossz viszony csak Lórántffy Zsuzsanna özvegyi lakhelyének kiválasztásában mutatkozott: Sárospatakról irányította a családi ügyeket, míg II. Rákóczi György Gyulafehérváron székelt. Báthory Zsófia viszont, a következő nagy női családfő a Rákócziaknái, nem érzelmi okból hagyta el Erdélyt. Ali. Rákóczi György 1657-i lengyel hadjárata után kirobbant események űzték ki. Helyzete különbözött a Lórántffy Zsuzsannáétól ab-